A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. LÁSZLÓ FERENC–DR. LICSKÓ ISTVÁN: Felszíni vizek nehézfém-szennyeződése és az ebből adódó technológiai feladatok

1. ?3LSZHII VIZEIl'IK 1IEHÉZ?Ú:-3ZSIÜ!YI:Z3TTSÍ,GE I'agyarországon a felszini vizek rendszeres nehézfém vizsgálatai a hetvenes évek első felében kezdődtek a Dunán é3 a 3ejón, mégis átfogó képet az összes fontosabb vizfolyás nehézfém szennyezettségéről először csak az 1979-ben végzett országos felmérés alapján alkothattunk. A közel 40 vizfolyás és tó mintegy 150 mintavételi pontján kizárólag az üledékre kiterjedt vizsgálatok szerint a mért higany-, kadmium-, ólom-, réz-, cink-koncentrációk zöme a természetes eredetű geokémiai háttártartománynál nagyobb volt. Komponenstől függően a mintavételi helyek 10-20 százalékában az üledék nehézfém-tartalma a talajokra érvényes határértéket is meghaladta. A határértéket többszörösen meghaladó, nagyfokú szennyezettségre utalő nehézfém-koncentrációk néhány vízfolyásra (Eangony-, Bábony-, Szinva-, Torna-, Tarján-patak, Zagyva, Sajó folyó, ITádor-csatoma) voltak jellemzőek. 1988-ban újra felmértük felszini vizeink üledék-szennyezettségét (6). A vizsgálati eredmények határértéket többszörösen meghaladó szennyezettséget jeleznek az alábbi vízfolyásokon: rlsngony-patak (cink, ólom), Bábony-patak(kadmium), Szinva(cink, ólom), Sajó (cink,ólom), Zagyva(cink), ITádor-csatorna(higany, kadmium, króm, cink), Pécsi-viz(higany, kadmium, króm, cink). Az 1979. évi üledékszennyezettségi állapothoz képest csökkent a Sajó higanyszennyezettsége, nőtt a Pécsi-viz és a ITádor-csatorna üledékének higanytartalma. A felszini vizek törzshálózati mintavételi helyein vett vízminták nehézfém szennyezettségének országos felmerése 1987ben történt meg első izben a regionális laboratóriumok és a területi KÖTIZIG-ek együttműködésével. A VGI az alábbiakban részletesebben ismertetett értékelésben (5) kimutatta, hogy a felszini vizek többsége megfelelt az I. osztályra előirt minőségi követelményeknek. Az egyes fémionok közül legtöbb esetben a cinkion mennyisége haladta meg a minőségi osztály határértékét. - lo9 -