A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÖRÖK JÓZSEF: Nyersvízhálózatok közgazdasági és műszaki feltételei

1. A VIZ SZEREPE AZ EMBERI /TERMÉSZETI/ KÖRNYEZETBEN 1.1 Történeti visszatekintés A viz szerepe a természetben meghatározó. Viz nélkül nincsen élet, hisz az élő szervezetek túlnyomó részt vizből állnak. Fontos az anyagcserében is, mert a sejtek részben vizes oldatban kapják a táplálkozásukhoz szükséges szerves, illetve szervetlen vegyületeket. Azontúl, hogy az emberi szervezet is jelentős részben vizből áll, ősidők óta a viz jelenléte meghatározta az emberiség fejlődését. Az ókori kulturák a vizek mellett alakultak ki, ahol a vizet az ember a mindennapi ivóviz igényén kivül felhasználta terményeinek öntözésére, talajainak javitására és a kereskedelem közvetitésére. A vizet az ember a maga természetes valóságában céltudatosan kezdte hasznositani. A talajok vizpótlásán kivül már az ókorban is fejlett ivóvízellátó rendszerek épültek ki a nagyvárosokban. /Római provinciák stb/ Később az ember a vizet egyre inkább birtokába vette, és céljaira felhasználta de még mindig - az ivó- és itatóviz kivételével mint külső tényezőt. A XVIII.században megindult kezdeti iparosodás a vizet már a gyártási folyamataiba is beépítette. Ezzel kezdetét vette a viznek mint anyagnak a felhasználása, hiszen a természetesen tiszta viz a gyártási folyamatból mechanikailag, kémiailag szennyezetten került vissza a természetbe. 1.2 H

20 ? A XX. században megindult az ipar - ezen belül is a vegyipar, kohászat, stb. - rohamos fejlődése, ami egyrészről óriási vízkészleteket vont és von be a technológiába és azt szennyezetten bocsájtja ki. Másrészről az iparosítással szükségszerűen esetenként a lakosságra rákényszeritett urbanizáció a városokban, összkomfortos lakásokban tömöritett lakosság ivóviz szükséglete is egyre nő. - 45 -