A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

BÓDÁS SÁNDOR: Az erőművi mésziszap kezelése és hasznosítási lehetőségei

358 g/m' mésziszap keletkezik. Az MVMT erSműveiben keletkező mésziszap mennyisége szárazanyagban kifejezve adatszolgáltatásunk szerint az 1. táblázatban látható. A mésziszapok kezelése Amig környezetvédelmi előírásaink megengedték, it mesziszapok kezelésében is költségmentes, vagy minimális költségű megoldásra törekedett az ipar. Ebben a tekintetben a legkézenfekvőbb a mésziszapot visszavezetni a friss viz forrásául szolgáló felszíni vizbe. A viz környezetvédelmét szolgáló 3/1984. (II. I.) OVH. sz. szennyvízbírság rendelkezés ezt a megoldást egyértelműen kizárja, illetve a meglevő gyakorlatot szankcionálja a mésziszap befogadóra megengedettnél nagyobb pH-értéke, lebegőanyag-tartalma, KOI-értéke és Fe-tartalina miatt. A gyakorlatban használható megoldások: — iszaptavakban és zagytározókban, — hulladéklerakó helyen való elhelyezés, illetve — a hasznosítás. Természetesen isznptnvak, vagy hulladéklerakó helyek csak külön engedéllyel létesíthetők és Üzemeltethetők, de jelenleg ezek jelentik a kialakult gyakorlatot. Ha az iszaptó az erőmű közelében, legfeljebb néhány km-re alakitható ki, akkor a legegyszerűbb a mésziszapot keletkezési formájában csővezetékben kinyomni oda. Ebben az esetben a mésziszap kezelése magukban az iszaptsvakbtin történik. A mésziszap besűritése dekantálásn.1, víztelenítése pedig szivárgással és párolgással megy végbe. A vízelvonás súlya azonban idővel — az altalaj eltömődésével — a párolgásra helyeződik át. Az iszaptavakban a víztelenítés meglehetősen lassú — kapacitását legalább 3—5 év szilárdanyag tárolására méretezik —, de a mésziszap 50% szilárdanyag-tartalomig is vlztelenedik. Ha az iszaptó — esetleg hulladéklerakó hely — messzebb van, a csővezetékes szállítás már nem gazdaságos, ekkor tengelyen, szippantókocsiban történik a mésziszap szállítása. Tekintettel arra, hogy a folyamatos közúti szállítás nem biztositható, ezért a leiszapolt mésziszapot be kell tározni, ahol lehetőség van besűrítésére is. A besűrltés jelentőségét a 2. ábra mu2. íihra. A mésziszap fajlagos térfogata szirazanyag-lartaima függvényében tatja. A mésziszap térfogata ugyanis szárazanyagtartalmával nem linerálisan, hanem hiperbolikusán változik, rohamosan csökken. Egy 30 naposra méretezett mésziszapülepítőben a mésziszap 25—30%-os szárazanyag-tartalmat is elérhet, és ekkor eredeti térfogata mintegy negyedére csökken. Jelentősebb távolságra való szállítás, vagy az elhelyezési feltételek, illetve a hasznosítás a mésziszap víztelenítését is megkívánhatja, amellyel a mésziszap eredeti térfogata több mint 10-szeresére csökkenthető. A gyakorlatban használatos víztelenítési eljárások Iszapszikkasztás Magyarországon inkább a szennyvíziszap víztelenítésére használják, de külföldön a mésziszap víztelenítésére is akadnak példák. A szárító ágy c'rénezett terület, amelyre homokot terítenek. Működtetésénél alkalmazhatnak dekantálást, de a vizet főleg drénezéssel és a levegőn való szárítással távolítják el. Lehetőleg csekély iszapmélységet használnak, hogy az iszap megrepedezhessen egészen a homokiszap határfelületig, ezáltal a száradás meggyorsuljon, amely szilárd iszaplepényeket eredményez. Egy 1,5 ni mélységben mésziszappal feltöltött ágy 4 hónap után 50% szilárdanyagtartalomra vlztelenedik. A hagyományos szárító ágyak korszerűsített változatát jelenti sz RSDS-rendszer, ahol regenerálható porózus kerámiát vagy műanyag drént használnak és a szárító ágyat meg is szívják. így az iszap víztelenítése gyorsabb és könnyebb a víztelenített iszap letermelése. Alkalmazása kisebb mésziszap kibocsátása esetén ajánlható. Gépi iszapviztclcnltés A gépi iszapvíztelenítő berendezések működése a felületi szűrők elmélete szerint írható le. A szűrőszövet nyílásmérete kisebb az iszapszemcsék méreténél, így azok a szűrővásznon nem jutnak át. A szűrendő víz egyre vastagodó iszaprétegen halad át, s tisztul meg. Az áthaladó vízmennyiségből kiszűrt iszap állandóan növekvő réteget alkot, s egy bizonyos vastagságnál eltávolítása szükségessé válik. Az egységnyi szűrőfelületen időegység alatt kiszűrt iszap mennyisége a kezdeti iszapkoncentrációval arányos. Ezért a gépi víztelenítés előtt a mésziszap sűrítése szükséges. 1—2 m/h felületi terhelésű és 10—30 kg/m

1, h iszapterhelésű gravitációs sűrítőkben 6 óra alatt 20—25% szárazanyag-tartalom érhető el. A másik fontos tényező az iszap szerkezete. A porozitás fokozása, a fajlagos felület csökkentése igen nagy mértékben növeli a filtrát teljesítményét. Az iszap szerkezetét anionaktív flokkulánsokkal szokták befolyásolni. — Vdkuumszűrés: 1. Vákuumdobszűrés: Működési elve a 3. ábrán látható. Jellemzői, hogy flokkulánsok nélkül is alkalmazható, viszonylag alacsony (20—40 kg/m\h a szűrési sebesség, az elérhető szárazanyag-tartalom viszonylag I - 338 -