A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. KATÓ ERNŐ főelőadása: A SZENNYVÍZBŐL KINYERT HULLADÉK GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HASZNOSÍTÁSA, ÁRTALMATLANÍTÁSA

Ezzel azonban felvetődik a határvonal folytatása is. A hulladék a környezet egyes elemeibe kerülve valami módon rendszerint szétoszlik, és minőségrontó szennyezőanyagként jelenik meg. Míg a határvonal eleje meglehetősen egyértelmű, mondhatni abszolút, a folytatás -a hulládé!« és a szennyezőanyag közötti szakasz - dialektikus. A két fogalom akár egy anyag (anyagegyüttes) esetében is minden nehézség nélkül, süt egy folyamaton belül többször is átmehet egymásba. Vegyünk egy konkrét példát: a szálló hamu a tüzelési folyamat egyik hulladéka; ha a füstgáz magával ragadja, légszennyező anyag lesz belőle; ha elektrosztatikus porleválasztóval szeparáljál«, újra hulladéknak tekintjük; ha lerakás után a szél elragadja vagy bizonyos komponenseit a savas eső kioldja, azok ismét szennyezőanyagok lesznek. Ezek után az 1. ábrá

n, az üzemi vízgazdálkodási rendszer általános alapmodelljén (4.,5.) kövessük nyomon a "hulladék-szennyazőanyag-hulladék metamorfózist". A térségi vízgazdálkodási rendszerben található vízbázisból kinyert -friss vízben (Qp) szennyezőanyagak fordulnak alő. A friss víz (nyers víz) bekerülve az üzemi vízgazdálkodási redszerbe a vízkezelő létesítmények segítségével (Vj<) az igényelt mértékig elveszíti a neirkivánatos szennyezőanyagokat (H^), amik, mint kezelésre szoruló hulladékok jdlennek mag a hulladékkezelő berendezéseknél (H

K). A tisztított (kezelt) víz a gyártástechnológiák rendszerébe jut (Qy), ahol "funkciójának betöltése közben" rendszerint hulladékok (is) kerülnek bele. Ekkor már a vizst használt-, szennyezett- vagy/és szennyvíznek nevezzük (Q^), ami szennyezőanyagokat (is) tartalmaz. A szennyvíz visszakerül az üzemi vízgazdálkodási rendszerbe, és a szennyvízkezelő létesítmények segítségével (SZ|<) ugyancsak az igényelt mértékig elveszíti a nemkívánatos szennyező (mérgező) anyagokat (H2), amik szintén, mint kezelést igénylő hulladékok kerülnek a hulladékkezelő berendezésekre (H|<). A tisztított (kezelt) szennyvizet a végleges befogadóba vezetés előtt tározhatjuk (Tg^). Tárolás során a tisztított szennyvízben keletkezhetnek, kiválhatnak újrahsszrasításra alkalmas (H

h

2) és további elhelyezésre, ártalmatlanításra kerülő (Hysz) hulladékok is. A hulladékkezelést (H

K) követően újrahasznosítható (Hj^, H^j), illetve már a társégi vízgazdálkodási rendszerben gyűjtést, átmeneti tárolást, ártalmatlanítást, "igénylő" hulladékokat (H

0) kaphatunk eredményül. (Jól tudom, hogy e gondolatsor nem mindenben egyezik meg a kcrábbi "szemléletekkel". Csakhogy a szemléleteket a korábbi szervezeti keretek is alakították, befolyásolták; a környezeti elemek, a természetben végbemenő folyamatok padig objektívek.) I - 314 -