A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

SZABÓ ISTVÁN: A települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének, hasznosításának érdekeltségi viszonyai

gazdasági hatékonyság növelésének két utja van: c.z egyik az ado szennyvíztisztítási /+ iszapkezelési/ elhelyezési feladat negol dása a legalacsonyabb költségű műszaki kialakítással; a másik a tisztított szennyvíz, illetve iszap hasznosítással kombinált el helyezése. A hasznosítás bekapcsolása a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a kommunális, infrastruktúrából egyes elemeket áte*:ie lünk a kompetitív szférába. A különbséget jól érzékelteti, hogy az első esetben az optimális megoldást a szolgáltatási biztonsá got nyújtó legkisebb költségű variáció adja, a második esetben pedig az érintett termelési tevékenységben legnagyobb tiszta pénzügyi eredmény az optimális az adott időszakban érvényes gaz dasági szabályozók és piaci viszonyok mellett. Tehát az optimum kritériumok gyökeresen eltérnek. Mindezek figyelembevételével a települési szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés, valamint hasznosítás fejlesztési programjának kidolgozásakor, továbbá minden egyes ilyen rendeltetésű beruházás megvalósításának eldöntésekor feltétlenül célszerű számba venni, mérlegelni, hogy ez hogyan helyezkedik el adott terület érdekeltségi struktúrájában, milyen érdekek segítik elő az egyes lehetőségek megvalósítását, működését, s melyek gátolhatják, akadályozhatják azokat. Ez annál is inkább szükséges lesz, mert a gazdasági stabilizáció és kibontakozás időszakában a különféle érdekek elevenebbül és határozottabban kerülnek majd a gazdasági, társadalmi és politikai élet felszínére. Ismeretes, de kiindulásként mégis .vázolni szükséges, hogy a társadalom érdekszerkezete hogyan tagolódik, illetve az érdekek milyen tagoltságban lépnek fel. Leggyakrabban tárgyaltak a vertikális érdeke

k, melyek a társadalomban hármas tagoltságban érvényesülnek, ezek: - a társadalmi érde

k, amely nálunk a gyakorlatban leginkább sajnos csak mint államérdek, vagy népgazdasági érdek formájában jut érvényre, jelentős orientációs szerepe van c.z érdekek ütközésekor; - a kollektiv érde

k, vagyis a vállalatok vagy a helyi közössegek /tanácsok/ érdeke, amelyeknek egyik lényeges szerepe, hogy a társadalmi érdeket közvetítse az egyénhez, és fordit- 3o3 -