A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
RADNÓTI REZSŐ–RECHTENWALD GÉZÁNÉ–SZONTAGH TAMÁS: Vízvédelmi törekvések a Kőbányai Gyógyszerárugyárban
c./ I szapadszorpció , amely folyamatban - a nagy felületű fölös iszap hozzáadásával - a mérgező anyagok eltávolítása történik. d./ Biológiai fokozatok , ahol a szervesanyag-tartalom jelentős csökkentése biztositható. e./ Harmadlagos tisztitás flokulációval , amely technológiai lépésben az oldott anyagtartalom további csökkentése történik. f./ I3zapfeldol^ozás , amely fázisban a különböző képződött iszapok süritésre, illetve víztelenítésre kerülnek. A szennyvíztisztító hidraulikai teljesítménye 3200 m^/nap, az átlagos tartózkodási idő 48 óra. A rekonstrukció befejezése után a tisztitott szennyvizet élővízbe .'vezettük ., aminek eredményeként a városi szennyviztisztitó-telep terhelése 2000-3000 nP/iiap szennyvízmennyiséggel csökkent . Más jellegű budapesti gyárunk szennyvizének kezelése, az eltérő adottságok miatt. Állandó fejlesztésre azonban itt is gondolnunk kell. A szennyviz-előtisztitó telepnél a semlegesítést és ülepitést magában foglaló technológiát flokulációval egészítettük ki. A kezelt szennyviz mennyisége 1300 m^/nap, az átlagos tartózkodási idő 3 óra. 3rőfeszitéseink és szándékaink-ellenére azonban e témakörben jelen vannak olyan gondo k is, amelyek megoldása meghaladja a vállalati színtű lehetőségeket. Igy pl.: Aa./ A több mint 200 millió fori't os ráfordítással létesített szennyvíztisztító mü sem tud olyan tisztaságú vizet kibocsátani, amit az adott helyre vonatkozó rendelet /3/1984./II.7./ OVH. és 4/1934./II.7./ OVH.sz. előír, emiatt üzemeltetési engedély kiadása hatósági szinten is nehézséget okoz. b./ Mindezideig jórészt megoldatlan volt a szennyvizderitésből származó iszapok /melyek az 56/1981.MT.sz. rendelet értelmében veszélyes hulladéknak minősülnek / elhelyezésének kérdése. _ 296 "
