A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BULLA MIKLÓS főelőadása: AZ IPARI VÍZMINŐSÉG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

4. A SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A befogadók hatékony védelmét csak az egész vízgyűjtőn alkalmazott, komplex vizminőség-gazdálkodás biztositja. Ennek alapvető eszközei: • az ipari eredetű szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése, • a közüzemi szennyviztisztitók hatékonyságának, tisztitási eredményeinek növelése, • az ipari(üzemi) és a közüzemi szennyviztisztitás, hulladékkezelés kombinálása, együttes javitása. 4.1 Az ipari szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése A szennyezőanyag visszatartás lehetséges a gyártástechnológiádba illesztve vagy ha ez nem valósitható meg gazdaságosan, akkor a gyártástechnológián kivül, de az (ipari) üzemben ("készitésen belül") létesitett szennyviz (elő)tisztitókkal, ill. hulladék(anyag) kezelőkkel. A szennyezőanyagok visszatartását és hatékony kezelését az ipari üzemben elősegíti az anyagok Cili. az ezekkel szennyezett vizek) visszavezetése (zárt) technológiák kialakitása. Teljességgel diszfunkcionális (sőt káros) e célbóé (is) a higitás, amely növeli a vízfelhasználást, igy a vízszállítási,- energia,kezelési- stb. költségeket, miközben csökkeni a (későbbi) tisztítás hatékonyságát, a határértékre hígított szennyezők végülis benne lesznek a befogadóban. Az OMFB egy '87-es tanulmánya szerint az ipari frissvíz-felhasználás 10 *s-os csökkentése mellett a szennyezőanyag visszatartás 50-90 Vos csökkentése mellett a szennyezőanyag visszatartás 50-90 %-ra volna javítható, mintegy 2x10^ G0 energiamegtakaritás (szállítás, emelés, ill. hulladékkő visszanyerés) mellett! (4.1. táblázat) - 14 -