A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DÉRI JÓZSEF: A Duna jeges árvizei

- az 1956. évi súlyos dunai jeges árviz az 1838. évihez viszonyitva enyhébb telü évben keletkezett, - a XX. században 10 alkalommal észleltek az 1956. évinék keményebb telet; közülük 3 esetben keletkezett töltésszakadásos jeges árviz. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az 1960-as évek elején megkezdett folyamszabályozás és jégvédekezés jelentős mértékű biztonságnövekedést eredményezett. A 2. tábláza

t, valamint a 3-4. ábrá

k adatai alapján összefoglaló jelleggel megállapítható, hogy az utóbbi évszázad folyamán a jégjárás és a jégvédekezés szempontjából kedvező éghajlatingadozás hatásait a Duna vizsgált magyarországi szakaszán kedvező hatású folyószabályozási tevékenységek felerősítették. A téli időszakok lehűlését eredményező éghajlatingadozás súlyos folyami jéghelyzetet idézhet elő. Erre utal például az, hogy az 1956-os jeges árvizi katasztrófát sem a folyószabályozással, sem a jégrobbantással nem lehetett kivédeni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az 183 8. évi dunai jeges árviz nem a legkedvezőtlenebb időjárási rendszerek kombinációjaként alakult ki /2/, akkor a jövőben jelentős erőpróbát, igénylő dunai jéghelyzet kialakulására lehet számitani. A befejezett folyamszabályozási müvek hosszú távra kiható kedvező jégjárásmódositó hatásait többen vizsgálták /3, 4, 7, 8, 14, 19, 20/. Az eddigiekben elvégzett folyószabályozási fejlesztések azonban még mindig nem elégségesek a jégveszély elleni biztonság szempontjából, ugyanis a Duna magyarországi szakaszán még napjainkban is 26 /jégtorlaszképződési szempontból/ kedvezőtlen mederszakasz van. Ezen felül a jégvédekezés szempontjából közös érdekű jugoszláviai Duna-szakaszon 5 kritikus mederszakaszt tartanak nyilván. A XXX. századba

n 22 olyan jégtorlaszképző mederszakaszt ismertek, amelyek gátszakadásos jeges árvizet okoztak. A XX. században 6-ra csökkent ezen mederszakaszok száma /

3. ábr

a/ Közülük 5 a Budapest alatti Duna-szakaszon található /4/. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jelentős érdekek fűződnek a jégjárás hossz-szelvény-menti változási törvényszerűségeinek a feltárásához . A több évszázadra kiterjedő éghajlat- és jégjárásváltozás kutatása hozzájárul a folyamszabályozás és a jeges árvízveszély - 7o -