A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DÉRI JÓZSEF: A Duna jeges árvizei
miatt nagyszámú gátszakadás következett be és jelentős területeket öntött el a jeges árviz / 4. ábr a/. A gátszakadások statisztikai elemzése alapján Babos 1953-ban rámutatott, hogy "a rendszeres árvédelmi munka megindításától kezdve, az épülő védvonalak hosszánajt növekedésével szaporodott a gátszakadások száma, mert egyidejűleg nőtt bekövetkezésük valószinüsége"/1/. Megállapítását az 1954-ben bekövetkezett jégmentes, és az 1956. évi jeges árviz igazolta. A XIX. és XX. század két legpusztítóbb jeges dunai árvizi eseményeinek az összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a gátszakadásos jeges árvizek által kárositott árvízvédelmi müvek és elöntött területek súlypontja a folyam déli szakaszára helyeződött át / 5. ábr a/. A magyarországi Duna-szakasz jég járásának szabályozását is szolgáló hazai vizimunkálatok eredményességét és folyami hőháztartás-módositó beavatkozások hatását jól érzékelteti a 2. tábláza t, amely a XIX. és XX. század legkeményebb teleinek jégjárási jellemzőit foglalja össze. AXIX. századra vonatkozóan csak az 1938-as katasztrofális dunai árvizi évnél keményebb telü évek, a XX. század esetében csak az 1956-os jeges dunai árvizi évnél hidegebb telü évek szerepelnek. A 2. tábláza t adatai alapján megállapítható, hogy: - a XIX. században kialakult 6 jeges árviz mindegyike töltésszakadást eredményezett, - a XX. században 4 alkalommal alakult ki az 1838-as jeges árvizi 5 ábra Jégtortódásos árvízzel elöntött évnél keményebb tél, kö" terület 1838-ban éj 195éban zülük 2 esetben keletkezett töltésszakadásos jeges árviz, °GYŐR Jetmagyar áznt Ár/izzat etdntott teniat: t" 1 1838-ban 1956-ben - lo68 -
