A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DÉRI JÓZSEF: A Duna jeges árvizei

tás jellegének a változása miatt még egyező átlaghőmérséklet esetén sem jelentenek összehasonlítási alapot a folyamszabályozás jégjárásmódositő hatásainak számszerűsítéséhez. A XX. században bekövetkezett jégjárásváltozásokat a folyamszabályozás kedvező hatásain túlmenően az éghajlatingadozás eredményeként bekövetkezett természetes hőháztartásváltozás okozta. Utóbbinak a figyelmen kivül hagyása a folyamszabályozási hatások túlértékelését eredményezték. A Duna két jellemző és hosszú adatsorral rendelkező szakaszára vonatkozó adatfeldolgozás eredményeit foglalja össze a 2. ábr

a. Ez az átlagos negativ léghőösszegek és ugyanezen időszakokban kialakuló átlagos állójeges napok számának évszázados változási folyamatát szemlélteti. A 2. ábr

a alapján az alábbi megállapítások tehetők: - A XX. század elején éghajlatingadozásra jellemző mértékű változás következett be; a téli félévek átlagos negativ léghőmérséklet-összegei számottevően és tartósan csökkentek mindkét vizsgált Duna-szakaszon /a csökkenés mértéke az ausztriai szakaszon 29 %-os, a magyarországi szakaszon 37 %-os/. - A téli felmelegedés évtizedeiben az ausztriai szakaszon jelentős mértékben /25 %-kal/ tartósan csökkent az álló jeges napok száma. - A vizsgált magyarországi Duna-szakaszon a téli félévi felmelegedés időszakában a XX. század első felében jelentős mértékű /25 %-os/ állójég-időtartam-csökkenés következett be. A magyarországi vizsgált Duna-szakaszon kimutatott viszonylag nagyobb mértékű javulás a XX. század elejére befejezett folyamszabályozási hatásoknak is tulajdonitható /

3. ábr

a/. Elsősorban a jégjárás szabályozását és a jeges árvizek elleni védelmet szolgáló XIX. századbeli /főként 1846-1870 között megvalósított/ dunai folyamszabályozások általában a helyi érdekeket szolgálták, az árvédelmi gátak változatos méretekkel épültek. Vásárhelyi a XIX. század elején felismerte azt a hatásmechanizmust, amely szerint a töltésezés és ármentesítés következtében az árvizek tetőzési szintjei növekednek. Kimutatták, hogy a gyenge és egyenlőtlen biztonságú árvédelmi gátak védőláncán a jeges árvizek - 65 -