A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ILLÉS LAJOS–ENYEDI ANDRÁS–FODORNÉ RÁCZ KATALIN: Operatív vízrajzi információs rendszer és fejlesztése

1. AZ OPERATÍV VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÉS INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÓ RENDSZER 1.1. A rendszer felépítése A vízrajzi adatok gyűjtésének szervezeti keretét a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokon működö vízrajzi csoportok adják. Hozzájuk futnak be az észlelőktől és egyes külső szervezetektől az adatok. Az adatok gyűjtésére, a telefontól a telexig, URH rádióig, postai táviratig sokféle lehetőséget használnak. A gyűjtendő adatok érkezhetnek napi, heti és havi rendszerességül: ezért az adatgyűjtő rendszer tervezésénél igen sok szempontot kellett figyelembe venni , és nagy rugalmasságot kellett bizlosítani. A rendszerrel szemben a rendszerterv készítésekor az alábbi követelményeket fogalmaztuk meg. Tegye lehetővé: - az észleléskor érkező adatok fogadását úgy, hogy az adatok közvetlenül számítógépbe vihetők legyenek; - a többi (nem az észleléskor érkező) adat fogadását és számítógépbe vitelét; - a tárolt adatok mérési helyenként és idcpontonkénti gyors és rugalmas elérését, feldolgozását;.- a tárolt adatok idősorokba való kigyűjtését és feldolgozását; - az újabb szolgáltatásokkal történc tetszőleges bővíthetőséget, a moduláris fe jleszttietöséget; - az egyszerű kezelhetőséget; - a számítógéphálózatban egy gyűjtőhely, tetszőleges számú lekérdező, feldolgozó munkahely kialakítását; - más rendszerekkel való kapcsolat kialakítását. A számítógépes adattárak létrehozásának egyik alapvető lépése a tárolandó adatok azonosítására szolgáló kódrendszer kialakítása. Az operatív rendszerben a soros érkezésű adatok esetében ez az azonosító a vízrajzi kód. A vízrajzi kód három fő részre bomlik: - 4o -