A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ILLÉS LAJOS–FODORNÉ RÁCZ KATALIN: Jéghelyzet figyelés és mérés a Felső-Tiszán

ríj rögzítésén túlmenően feldolgozásuk után információs táb] ízatokkal, a folyók jégjelenségeinek grafikus,hosszmenti megjelenítésével segítjük a védekezési tevékenységet. A védekezési munkában részt nem vevő dolgozók informálását a vízrajzi tájékoztató tablónk egyszerű átszerkesztésével oldjuk meg. 3. A JÉG LEFOLYÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A jég megjelenése megváltoztatja a folyók hidraulikai viszonyait, képződése során csökken az azonos vízálláshoz tartozó átfolyási keresztszelvény, megnő a hidraulikai ellenállás, emiatt csökken a folyó vízhozama. A szakirodalom a lefolyás jeges befolyásoltságára a Qtéli = Vári • k (1

) képlet alkalmazását javasolja, ahol "k" korrekciós tényező, amelyet sorozatos vízhozammérésekből lehet meghatározni. Az 1987. évi téli időszak lehetőséget adott számunkr?, hogy a befagyott Szamos folyó jege alatt több alkalommal vízhozammérést hajtsirk végre az igazgatóság speciálisan kiképzett brigádja segítségével. A vízhozammérési eredmények megerősítették a szakirodalomban foglaltakat. A mért vízálláshoz tartozó és a kétváltozós alapvízhozamgörbéről meghatározott vízhozamok (2.sz. ábra) hányadosai 0,68 - 0,72-re adódtak, mely szerint a folyószelvényen átfolyt vízmennyiség kb'. 70 %-a a jégmentes időszakban becsülhető értéknek. A jeges vízhozammérési eredményeit és a folyó jégjelenségeinek változását figyelembe véve meghatároztuk a "k" téli korrekciós tényezők értékeit (3.sz. ábra), amelynek felhasználásával elvégeztük a vízhozamredukciókat, és statisztikai feldolgozásainkat már ennek alkalmazásával hajtottuk végre. A "k" tényező méréssel történő meghatározására azonban csak ritkán adódik lehetőség. A jég képződése során a már említett hidraulikai hatások miatt bizonyos mértékű vízszintemelkedések (4.sz. ábra) tapasztalhatók, amelyek sem csapadéktevékenységre, sem a hőmérséklet emelkedéséből származó olvadásra nem vezethetők vissza. Ezeket a vízszintemelkedéseket kíséreltük meg felhasználni a téli lefolyásértékek pontosítására. Feltételezésünk szerint a jégbeálláskor létrejövő \ ízszintemelkedés hidraulikai meder-ellenállás következménye, így összefüggésbe hozható a "k" té- 36 -