A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOPPÁNY GYÖRGY: Rácalmási mellékág rehabilitálása

VA meddőanyag elhelyezése a kiépített kőmüvek közötti és mögötti holtmeder részen történhet, illetve tanácsi hozzájárulás esetén a rácalmási oldalon terület- és partrendezésre használható fel. A kotrásra anyagi fedezet hiányában ezidáig nem került sor. A tanulmányterv egy bukógát épitését is tartalmazta a 0+670-es szelvényben, a szabályozott vizátfolyás biztosítására. 4. TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK, A DUNA-ÁG JÖVŐJE Az ember urbanizálódásával párhuzamosan nő a társadalmi igény a vizek, a vízfolyások komplex hasznosítására is. A nagyvárosok környezetében főképpen a vízbázisok kialakítása, a pihenési, üdülési igények jelentkeznek hangsúlyozottan. Ennek megfelelően a szabályozások tervezésénél - jóllehet továbbra is az árvizek, a jég kártétel nélküli levezetése a fő cél - figyelembe kell venni: - a hajózási igényeket, - az ivó- és ipariviz igényeket, - a környezeti hatásokat, - a vízbázisok védelmét, - a kavicsigényeket, - az üdülési, pihenési igényeket is. A felsorolt igények általában együttesen jelentkeznek, de kielégítésüknek sok esetben ellentétes a hatásuk. Ez azt jelenti, hogy amely megoldás jó a fő célkitűzések megvalósítására, az általában nem megfelelő a vízhasználók részére. A rácaltnási mellékág "élővé tétele", friss vizzel történő ellátása a következő kompromisszumos megoldásokkal lehetséges: - A mellékág 1+700 fkm szelvényében megépült vasbetonhid átépítése, a méretek megnövelésére az alatta fellépő vizsebességek csökkentése érdekében. Az átépítéssel és kotrással a mellékágban a vizutánpótlás biztositható, a kotrásnál a mellékág felső végén legalább 50 m-es dugót meg kell hagyni. - Másik megoldás a mellékág részleges elzárása, vizhozamcsökkentés, azaz elzárógát a felső torkolatnál. - 223 -