A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. CSIKÁSZ SÁNDOR: Természetes építőanyagok folyószabályozási alkalmazása

L. BEVEZETÉS A rendszeres folyószabályozásokat elindító XIX. századi r..tgyar szakemberek javarészt külföldi példák nyomán, és azokat .'.r- i tapasztalatokkal gyarapítva dolgozzák ki ez első folyósza•dlyozási terveket. E tervekben mint épitőenyeg, eiscrtngu szerepet kap a terméskő, majd később a farönk és a füzrőzse; ez u- : többi különösen a kisebb folyók és vizfolyások, illetve a TisZa vonatkozásában. Az utóbbi időben egyre gyarapodó nem ternászé tes enyegok mellett a terméskő változatlanul ma is a leghasználatosabb épitőanyag, mig a rőzse alkalmazása az utóbbi években stagnál, fát pedig ma már nem használnak ilyen célra. A folyószabályozásban alkalmazandó építőanyagokkal szemben nár a kezdeti felismerések is számos követelményt fogalmaztak meg a helyi vizjárási sajátosságoknak és tapasztalatoknak megfelelően. Helyi sok éves tapasztalatok összességének eredményei azok a tervezési irányelvek és szabványok, melyeket ma alkalmazunk. Az árvízvédelmi rendszerek kiépítésével párhuzamos folyószabályozási beavatkozások - átmetszések, főmedrek kialakítása általában két hatás megszüntetésére vagy megakadályozására irányultak és irányulnék jelenleg is. Az egyik a kanyarulatok vándorlásának megállítása, a másik a kanyarulatok közötti egyenes ve~y közel egyenes folyószakaszok medre elszélesedésének megakadályozása, a meder szükitése. Az első esetben - homorú partok bevédése - nyilvánvaló, hogy összetett erőtani problémával van dolgunk, mig a második esetben a vizsebess'_ célszerű helyi csökkentésével, igy a szóbanforgó mederrés: kizárásával állunk szemben, figyelemmel a hordalékviszonyokra (melynek eredménye a tervezett keskenyebb mederben előállított nagyobb sebesség). i.'.rgyarország összes szabályozandó folyó hosszának egy kevés része az olyan folyószakasz, ahol párhuzamosan mindkét oldali part-, és mederbiztosítást szükséges kiépíteni. Ezek a müvek kiépítés szempontjából gyakorlatilag megegyeznek a homorupert kiépitésekkel, kivéve a partfalakat. I - 213 -