A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

MEHRLI PÉTER főelőadása: A KÖRNYEZETBARÁT FOLYÓSZABÁLYOZÁS

A mai, korszerű folyószabályozás már tudatában van annak, hogy a középvizi meder és a hullámtér szélességének helyes meghatározása egyaránt döntő fontosságú, mivel ezek kölcsönhatásban állnak egymással. A túlzottan széles hullámtéren károsan szétterülnek az árvizek, sebességcsökkenést, tehát lerakódást okozva a főmederben is. Túlzottan szűk hullámtér esetén pedig megnövekszik a vízjáték, csökken az árvédelmi biztonság, és bevágódik a főmeder. Mindennek nemcsak más-más ökológiai következményei vannak, hanem társadalmi kihatásai is. Például a lakosság egészen másképpen kénytelen hasznosítani (mezőgazdaságilag művelni) a hullámteret az első esetben, mint a másodikban. Az elérendő műszaki célok egyes esetekben jól egyeznek a természetvédelem, illetve a környezetfejlesztés céljaival. így például a szabályozás során elzárt mellékágak, levágott elfajult kanyarok, stb. horgászat és különböző vizisportok céljára kitűzőén hasznosíthatók, különösen, ha élővízforgalmuk fenntartásáról gondoskodnak. A környezetbarát szabályozás terén elért eredmények A folyószabályozás korábbi klasszikus célkitűzései a növekvő társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően az 1970-es évektől kezdődően kiegészültek a környezetvédelemmel összefüggő célkitűzésekkel. A folyószabályozás célja ma már nemcsak az árvíz, a jég és a hordalék károkozás nélküli levezetése, a hajózás feltételeinek megteremtése, hanem változatlanul' életteret kell adjon a vizi, szárazföldi és a földben található élőlényeknek. A szabályozás őrizze meg a táj eredeti képét, fogadja be a környezetéből érkező vizeket és teremtse meg a környezetében szükséges felszíni és felszín alatti vízkivételi lehetőségeket is. A legutóbbi időkig a szabályozási tevékenység kizárólag a hidrológiai, morfológiai, társadalmi adatokból indult ki. A mai szabályozás igényli a történelmi, növény- és állattani, erdészeti és tájesztétikai adatok, szempontok figyelembevételét is. A hagyományos folyószabályozási beavatkozások során az eddigieknél is fokozottabban lehet és kell a tájba illeszkedő megoldásokat alkalmazni. A vizeink hasznosítása terén jelentkező növekvő társadalmi igények és a korlátozott gazdasági körülmények szükségessé tették a folyami holtágak és elzárt mellékágak helyzetének országos felmérését és felülvizsgálatát is, továbbá ennek alapján az említett vízterületek kezelésével, rendezésével, üzemelteté- 194 -