A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása

Ez a szabályozás a terv szerint megépült és alapvetően célját elérte. A meder a tervezett vízmennyiséget kiöntés nélkül vezeti. Az áramlási viszonyokat a tervezéskor feltételezték. Ennek következtében néhány ponton a tervezettől némileg eltérően alakultak a viszonyok a szabályozás után, egy-egy kanyarban feliszapolódás, másutt rézsüromlás következett be, vagy az árapasztó küszöb kívánkozna a tervezettől eltérő helyre. Összességében azonban megállapítható, hogy a szabályozás a műszaki és a környezetvédelem igényeinek is megfelel. 5. A MAGYAR-OSZTRÁK HATÁRSZAKASZ SZABÁLYOZÁSI TERVE Az ismertetett elveknek megfelelően átdolgozásra került a magyar-osztrák határszakasz szabályozási terve is. A 6. sz. ábrán látható az eredeti terv szerinti vonalvezetés, valamint az átdolgozott tervváltozat helyszínrajza. A szabályozás szükségességéről már volt sző. A kiépítés mértéke 220 m^/sec vízhozam kiöntés nélküli levezetése, ami a 10 éves gyakoriságú árvíznek felel meg. A 100 éves gyakoriságú árviz 460 m'/sec. A szabályozandó szakaszon a Rába átlagos esése 0,85 %o, a meder jelenlegi legkisebb emésztőképessége az elfajult mederszakaszon 100 mVsec. Ennek a szakasznak a rendezése és bővitése nagyobb költséggel lenne megoldható, mint a vázlaton látható, tervezett hosszabb árapasztó kialakítása, amely egyúttal olyan vonalvezetésű, hogy a kiegyenlített országhatár az uj árapasztó szakaszán és a bővített mederszakaszokon is a meder tengelyébe kerülhet, igy ma megközelíthetetlen területek is bekapcsolhatók lesznek a müvelésbe. A szabályozási munkák célja végső soron a folyó mederváltozásainak megakadályozása, ugy hogy a szabályozás optimálisan illeszkedjen a természetes vonalazáshoz, minél jobban megfeleljen a mederfejlődés tendenciáinak, ne keletkezzenek nagymértékű part- és mederromlások, az erodált anyagból ne alakuljanak ki további mederelfajulást okozó gázlók, szigetek. Ha ezt a célt.el akarjuk érni, meg kell ismerkedni a folyó életével. Ismerni kell az alluviális folyók medervándorlásának törvényszerűségeit. A természetben lejátszódó folyamatok megismerése igen hosszú időt igényel, és amikor a szabályozás igénye felmerül, a megismerésre már nincs elég idő. Ezeknek a problémáknak a megoldásához az általános ismeretek és törvényszerűségek alkalmazása mellett a leggyorsabban hidraulikus mozgómedrü kisminta-kísérletekkel juthatunk el. I - 187 -