A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása

járt, hogy a vízfolyás mentén a fákat, erdőket, bokorcsoportokat el kellett távolítani. Ez azt eredményezte, hogy a medrek közelében teljesen megváltozott a táj, sivár lett, megbomlott a meder ökológiai egyensúlya, romlott a viz minősége, megszűntek a vizben és a mederközeiben kialakult életközösségek, összességében a környezet károsodott. A környezetromlás nem csupán az ilyen szabályozások következménye, annak csak egyik összetevője. Hiszen a motorizáció, az ipar, az egyre több veszélyes hulladék keletkezése a vizeket, a levegőt, a talajt egyaránt szennyezi. Az egész folyamat az élőlények ezreinek kipusztulásával, a természet ökológiai egyensúlyának megbomlásával jár. Ennek a folyamatnak a megállítására alkották meg az országok többségében a környezetvédelmi törvényt. Ez önmagában azonban-még nem elégséges, minden területen szemléletváltozásra és sok pénzre van szükség, hogy a környezetet romboló káros folyamat megállítható legyen. Az 1970-es évek közepétől erőteljesen szervezkedések indultak, amelyek a környezetvédelmet tűzték ki fő célul. Ezen belül egyik cél a táj jellegének megőrzése, a viz minőségének javitása, a természetben meglévő ökológiai egyensúly megtartása, illetve visszaállítása. Ezek az igények a vízépítésben is jogosak. A vizfolyások rendezésénél is minden beavatkozást a tájba illően, a meder és a parti növényzet ökológiai egyensúlyának megtartásával kellene elvégezni. Ha ez nem lehetséges, ak-' kor úgy, hogy a munkák során megbomlott egyensúly - ami elkerülhetetlen minél hamarabb visszaálljon. Erre csak akkor van lehetőség, ha a tájra jellemző mutatók egységes szempontok szerint kerülnek meghatározásra, és a szabályozáskor a változatlanság biztosított, illetve rövid időn belül helyreállítható a korábbi állapot. Ezért több európai államban különböző területen dolgozó szakemberek csoportjai próbálták megfogalmazni és egyeztetni az igényeket, és ennek eredményeként irányelveket dolgoztak ki a viziszabályozásnál figyelembe veendő környezetvédelmi feladatokról. A cél, hogy az igy végrehajtott szabályozások után lehetőleg a természetes, vagy legalább természetközeli állapot maradjon meg. Egyes országokban a kiadott irányelvek szerinti vizépités kötelező, igy Ausztriában is. - 18o -