A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása

téntek, hogy a két ország egyes területei megközelíthetetlenné váltak. A Rába stájer részén már korábban, szakaszos szabályozások voltak, amelyek már folyamatosnak tekinthetők. Ezek a helyi érdekek figyelembevételével különböző elvek alapján történtek. A burgenlandi szakaszon a szabályozási igény főleg az 1965. évi árviz után jelentkezett. A tervek a 60-as évek gyakorlatát követték. Nagyvonalú ivek kialakításával, a meder jelentős bővitését és átvágását és a rövidülését okozó nagyobb esés csökkentésére fenéklépcsőket terveztek. A szabályozási igényt az osztrák Fél a Magyar-Osztrák Vizügyi Bizottságban előterjesztette, és az ott elfogadott határozat szerint a tervezést kiterjesztették a határközeli magyar, illetve országhatárt képező szakaszra is Szentgotthárd városig, a lapincs és a Rába összetorkollásáig. A Rába magyarországi alsó szakasza Győr és Sárvár között 86 km hosszon szabályozott, mindkét partján összefüggő árvizvédelmi töltéssel, amely már a mult század végén és a század elején kiépült. Sárvártól az országhatárig szabályozatlan ösállapotu, nyilt árterü, az ártér nagysága 15000 ha. A folyón csak helyi beavatkozásokra került sor, elsősorban a főközlekedési utak környezetében, a meder állandósítására. A lakott területek védelmére az 1965. évi nagy árviz után Sárvár, Körmend, Szentgotthárd városokban és néhány közvetlenül veszélyeztetett más településnél árvizvédelmi töltésrendszerek épültek. A folyó, ezen szakaszának összefüggő szabályozása és a völgy árvizmentesitése nem gazdaságos. A jelenlegi árvédelmi rendszer a mértékadó árhullám levezetését az időközben tett kényszerintézkedések mellett sem biztosítja. A kielégítő megoldásra készült tanulmányterv. A nyilt árterü szakasz részleges ármentesitésére most készül koncepcióterv. Ezeknek a terveknek a megvalósításával gazdasági okok miatt csak hosszú távon lehet számítani. A folyó összefüggő szabályozását a vizügyi ágazat nem tervezi. Kivéve az országhatárhoz közeli, illetve országhatárt képező szakaszt. Ez a magyarországi legfelső szakasz mintegy 15 km-ét érinti, amelyből Szentgotthárdtól lefelé 4 km elkészült. A határszakasz szabályozásának szükségességét az alábbiak indokolják: - Az országhatár feletti osztrák szakaszon és Szentgotthárd alatt a szabályozás megtörtént, a közbenső szakasz kedvezőtlen helyzetbe került. I - 178 t