A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

NAGY SÁNDOR: Árvízvédelmi töltések holtmeder kereszteződéseinek nyilvántartása és megerősítése a Körösök mentén – 1980–1988

5.2. Talajnochanikai feltárásokkal ko

r.

binált konplex ninösités A minősítés alapelveit Dr. Baranyó Géza oki. mérnök dolgozta ki 1983-ban. A-lényege az, hogy időrendben a legfrissebb talajmechanikai adattal bezárólag a megelőző összes lényeges körülményt, adatot figyelőmbe vesz, különböző súlyokkal és 0-100 közötti pontozású Jj-os erednényt ad. Az egyes értékelési tényezők és pontszámaik a következők: - VITUKI morfológiai ninösités 1-4 pont - védett öblözet értéke /belterület, területnagyság/ 1-5 pont - mentett oldali fedőréteg vastagsága l-4o pont - vízvszető réteg vastagsága 1-2G pont - beszivárgási úthossz 1-1G pont - észlelt árvizi jelenségek 09 pont Osszasen: 5-100 " f/J Hz az értékelés az adott holtsieder kereszteződés fenti szenpontok alapján megitélt védőképességének íó-os óllopotót fejezi ki. A holtmeder kereszteződések minositése céljára alakitott szakbizottság az így kapott értékelés alapján a holtncder keresztezéseket 1-3 veszélyességi fokozatokba sorolja vissza talajmechanikai minősítés címszó alatt. Ez a minősítési kategória - melynek színjelölése megegyezik a morfológiai minősítés jelölésével /lásd: 3.3 pont alatt/ fejezi ki a kereszteződés tényleges veszélyességét, amelyet végleges ninősitésnek tekintünk. A morfológiai minősítés ettől kezdődően - csak a nyilvántartás számára - mint megelőző állapot információját fejezi ki. A kereszteződések talajmechanikai minősítés szerinti megoszlása az 1 sz. táblázat utolsó oszlopa szerint alakult. 6. MORFOLÓGIAI ÉS TALAJMECHANIKAI MINŐSÍTÉS STATISZTIKAI VIZSGÁLATA Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy mindegyik előzetesen morfológiai minősítésű holtmeder-talajnochanikai föltárás után - így másik minősítésű állapotba kerül át. Mivel mindI - 154 -