A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

NAGY SÁNDOR: Árvízvédelmi töltések holtmeder kereszteződéseinek nyilvántartása és megerősítése a Körösök mentén – 1980–1988

4.1. Hagyományos feltáró fúrások Mivel a morfológiai minősítés a veszélyes altalajú rétegsor kialakulását csak valószinüsiti, ezért szükséges, hogy min­den holtmeder kereszteződós legalább 1 db talajmechanikai fúrással fel legyen tárva. Ezt a célt szolgálja a kereszte­zésenként 1 db a mentett oldali előtéren - a holtmeder kö­zépvonalában - lemélyitett, lo m mélységű alap feltárá s, amelynek laborvizsgálatokkal ellenőrzött fúrási jegyzőköny­ve a holtmeder talajmechanikai minősitésének alapját képezi. Kiegészitő és pótfeltárásokra akkor került sor, ha a minősí­tő szakbizottság az 1 db alapfeltárás információit nem tart­ja elegendőnek, illetve minden esetben, ha a holtmeder ke­reszteződés megerősítési tervét megalapozó talajmechanikai szakvélemény készül. 4.2. Egyéb közvetett feltárási nódok Közvetett feltárási módként tartjuk nyilván az ELGI által 1981-82-ben elvégzett geofizikai méréseit, valamint a VITUKI 1984-től végzett geoelektromos méréseit. A szerkesz­tett hossz-szelvények a nederkereszteződések tényét eseten­ként kimutatják, esetenként nem. így megítélésünk szerint a közvetlen feltáró fúrásokat ez esetben nem helyettesítik. 4.3. Talajmechanikai feltárások évenkénti ütene A hagyományos feltáró fúrások fúrásszámét, összesített furat­hosszát, valamint költségeinek évenkénti kimutatását a 2. sz. táblázat mutatja. Az elmúlt 8 évben csak talajmechanikai fel­tárásokra 3,7 millió Ft-ot fordítottunk, amelyet Igazgatósá­gunk talajmechanikai feltáró csoportja teljesített. A 2.sz. ábra a feltárások intenzitásának legjellemzőbb naturális ada­tának az összetett furathosszak kimutatását tartalmazza. I - 152 -

Next

/
Thumbnails
Contents