A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF: Tapasztalatok a diszperzív agyagból épült földgátakkal

Ha a diszperziv aayaju gátban bárni oknál fogva valamilyen bajszálnyi rcpedéson át megindulhat a viz át szivárgás a, a já­rat belsője is gyorsan erodál, és a gát elszakad. Védekezésre az oróziós folyamat nagy sebessége miatt nincs lehetőség: pl, 1980-ban a Sebes Körörs gátján egy egyébként veszélytelen mér­tékű csurgás első észlelésétől szánitott 2 óra után már ki­védhetetlen volt a bolyzot. Másutt eatiól is jóval gyorsabb folyamatokról számoltak be. A diszperziv agyagot a viaben lebegő ozomesák kicsinysége te­szi veszélyessé. Könnyen orodál egy gyengén kötött homoktalaj is. Itt azonban az elmozdult szemcsék egy szU't repedésben fennakadnak, a repedést eltörlik, a veszélyes járat ki sem alakulbat /különleges kivételtől eltekintve/. Térssinen pe­dig sokkal nagyobb vizsebesoég koll egy bonokozcucso megsoz­ditásához, nint a diszperziv agyagéhoz. Diszpernlv honakról beszólni tebát értelmetlen lenne, bár a vizsgálat akár finom homokra is elvégezhető. A diszperziv agyag fö lismerése Ct « la6 git<?-?e . A terepen dol­gozva diszperziv-gyanus minden csikós területről származó agyag. Szinte biztosan diszperziv az az agyag, melynek szabad felszínén a viz jól látható crózic3 barázdákat nos ki. Labo­ratóriumban a dissprrsit&s oórtéko egyértelműen Eeghatároz-' ható egy batfoku skálán, az MI-lo 26S-ban rendszeresített tüszurás-viz3gálattal. Ez a vlsogálat magát a felületi eró­ziót, és a viz átlátszóságával a lemosott résznek a vizbon való szétszóródását /diszperzióját/ voszi figyelembe. A köz­vetett módszerek /Ca és Ka tartale.-a vizsgálata, stb./ , me­lyekkel nálunk is újra neg újra kísérleteznek, mind nehéz­kesebbek, és kevésbé megbízhatóak, mint a tüszurás vizsgálat. A diszperzitás sor.3ilyen szokásos talajmechanikai mérőszám­mal nem mutat semmiféle kapcsolatot. Bizonyos fokig rokon fogalmat, a pelyhesodéet méri a Galli féle "mértékadó hézag­tényező", mely az MI—lo 263 szerint eg/-G<jy szűkebb föld­rajzi területen korrelativ kapcsolatba hozható a diszperzi­tássál, önmagában azonban minősítésre nem használható. I - 142 -

Next

/
Thumbnails
Contents