A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE

állékonyságát. A feladat jóval nehezebb, nint az altalaj vizsgálata. Ez következik az adatok eltérő számából, és a keletkezés körülményeinek az eltéréséből: Az altalaj természetes képződnény, kialakulásának törvényszerűségeit ismerjük, ós a vizsgálatnál figyelembe tudjuk venni. Néhány közel vizszintes talajréteg vastagságával a szerkezetét jellemezni lebet. A néha meglepetést okozó emberi alkotások, pl. egy őskori gabonaverem mérete a teljes töltéstalphoz képest jelentéktelen, batása a gátra elhanyagolható. A töltéstest emberi alkotás, ezért a legváratlanabb helyeken rajtőzhet benne pl. egy feljáró rámpa nyoma, egy munkaszüneti nap után készült hibás csatlakozás, vagy valamely belyi, tö— möritési hiba. A keresztszelvényt jóval több adattal lehet csak leirni, mint az altalajt. A töltéstest belseje sem homogén, a többszöri erősítéssel épült régi gátak hagymahéjszerkezete közismert. Sok gátról tudjuk, bogy szigetelő falat, vagy szivárgót épitettek bele, de többnyire ezek épitési tervei sincsenek ma már meg. Még egy lényeges nehézséget jelent az agyagtalajok szerkezetes vizvezetéséből eredő u.n. kontúrszivárgás a többszöri erősítéssel épült töltéstest valamely korábbi felszínén. Itt ugyanis lényegében ugyanannak a talajnak egy vizet vezető, és egy vizet nem vezető változatát kellene egymástól megkülönböztetni. Erre eddig csak egy nehézkes, viznyeletéses módszert sikerült találni /lásd MI-lo 268-ban/ a felszinről roncsolásmentesen végrehajtható, közvetett mérési módot még nem. Mindent egybevéve ugy tűnik, hogy a HESZ-szel egyenértékű olyan módszer, amely jelezné a mértékadó helyeket, egyelőre nem áll rendelkezésre. Találomra kiválasztott szelvényeket kell vizsgálni, kiegészitve az árvizi megfigyelések során jelentkező hibás helyek vizsgálatával. Következő feladat a kiválasztott keresztszelvények felderítése. Ennek egy lehetséges módszere lenne a HESZ-bez hasonló, négy felszini elektródával végzett mérés-sorozat, ami - lo9 -