A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA–BUKOVSZKY GYÖRGY–DR. KUPAINÉ DR. PÁLFI KATALIN: A Sió–Nádor-köz árvízvédelmi és tájrendezési kérdései

2. A POLITIKAI DÜÜTX.S5A ES A VÍZÜGYI TEVäSEi.TSEO SZEREPE A S10-11 APOR KOZ HELYZETETEK KlALÁKULASA-BjJv Az 1. ábra és az X. táblázat összevetése alapján látható, hogy a vízrendszer - súlyos gondokat okozó - jellegzetessége a következő: a vízgyűjtő felső, Veszprém megyei része erősen iparosodott terület, jelentős mennyiségei vegyipar települt rá, ezzel szemben aa alsó, Fejér-Tolna megyei rész jellegzetesen mezőgazdasági terület,/igen korán kialakult mezőgazdasági vízigényekkel,. Nem tudni, köztudott-e, mi vezetett egy ilyen - nehezen kezelhető - rendszer kialakulásához, mint ami /vízminőség, vízhasználatok éa környezeti hatások szempontjából/ meghatározza a rendszer alján található Nádor-Sió köz helyzetét? Gyakran elhangzott, hogy "nem volt elég erős az ágazat". Azonban, ha megvizsgáljuk a rendszer létrejöttét, egy ipartelepítési / m politikai/ koncepcióban kell felfedeznünk a rendszer legfőbb hibáinak forrását. Ez a koncepció az I. világháborút követő iparpolitika. A ' hadiiparnak minősülő vegyipart nem folyók mellé telepitették, hanem nemzetközi ellenőrzésnek kevésbé kitett területekre. A Bakony - Séd-Nádor vízgyűjtőre eső része - esetében azt eredményezte ez az ipartelepítési politika, hogy mind a vízellátás, mind a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés problémái nagytérségileg predesztinálnak számos vízrendezési, tájrendezési és egyéb kérdést. A vízrendezési kérdéseset - /2/ szerint - a fő koncepcionális kérdés, a sok éve tervezett pálfai Nádor-Sió átvezetés - 98 -