A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: Magyar–csehszlovák határvízi együttműködés

MAGYAR-CSEHSZLOVÁK HATÁRVIZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Kovács Dezső Középdunavölgyi Környezetvédelmi és Vizügyi Igazgatóság összefoglalás A magyar-csehszlovák határvizi együttműködés kialakulását, fejlődését, feladatait és az elért eredményeket a közelmúltban megjelent két dokumentáció, ill. kiadvány (1,2) részletesen bemutatja, igy jelen dolgozat ezek rövid, kivonatos ismertetését tartalmazza. A határvizi együttműködés kezdete az 1920-as évek elejére nyúlik vissza. Az első egyezményt 1937-ben kötötték meg, amely a D-ina határszakaszának szabályozási munkáin kivül elsősorban az árvizvédelmi együttműködésre terjedt ki. A bővülő vizügyi feladatok figy embevételével 1954-ben új egyezményt kötöttek, azonban idővel ez az egyezmény is több szempontból elavult, ugyanis az árvizvédelem, a folyamszí-bályozás és a hajóút kitűzése mellett előtérbe került a vizek hasznosítása és minőségének védelme is. A két ország kormánya 1976-ban kötötte meg azt az új korszerű egyezményt, amely a fejlődi? társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően már kiterjed a felszini és felszin alatti vizek szennyezés elleni védelmére, a vizek hasznosítására és kártételei elhárításának valamennyi kérdésére. A közvetlen együttműködés a Magyar-Csehszlovák Határvizi Bizottságban (korábban Közös Küszaki Bizottság) történik, amelynek munkáját a két fél szakértőiből álló öt albizottság segiti. A Duna közös határszakaszán az éves közös épitési munkaterv szerint végzik a szabályozási munkákat, a kotrásokat, a hajóút kitűzését, a Gabcikovo-flagymarosi Vízlépcsőrendszer létesítésével összhangban. - 91 -