A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: A Duna Bizottság hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenysége

munkákról, a hajóútkitüző jelekről, a felmérési és vizrajzi munkákról és a jégviszonyokról. 3.4. Gázlóadatok összeállítása a Duna Ulm-Sulina közötti szakaszáról A Duna menti országok illetékes szervei havonta rendszeresen megküldik a gázlók adatait a Titkárság részére, amelyeket a Titkárság rendszerez és éves kiadványban jeler teti meg. 3.5. Hidrológiai és hidrotneteorológiai adatszolgáltatás A Duna menti országok illetékes szakszervei részéről megküldött adatok alapján a Bizottság évente rendszeresen kiadja a "Hidrológiai Évkönyv"-et. Ezen túlmenően elkészült és megjelent az 1921-1980-ig terjedő időszakra is az Évkönyv, melyet a Bizottság 1984. évi i?. ülésszaka fogadott el. Az Évkönyvek összeállításához a VITUKI küldött, illetve küld rendszeresen adatokat. Ugyancsak • VITUKI szolgáltat rendszeresen adatokat a Duna napi vízállásáról, esetenként az árvizi és jég helyzetről, valamint rövid- és hosszú távú előrejelzéseket is ad a hajózást érintő hidrológiai helyzetről. A Bizottság "Ajánlások"-at dolgozott ki, illetve fogadott el a dunai hidrometeorológiai szolgálat koordinálására. 3.6. A hajóút kitűzésének meghatározása A dunai hajóforgalom növekedése szükségessé tette a hajóút megjelölésének felülvizsgálatát, egységesítését. Ezért a Titkárság, a Duna menti országok hajózási és vízügyi szakértőinek véleménye, javaslata alapján "Utasitás" -t dolgozott ki a hajóút kitűző jelek elhelyezésére vonatkozóan. amelyet a Bizottság 1969. évi 27. ülésszaka fogadott el (bevezetve 1970. április 1-én). Az éjszakai, illetve a kedvezőtlen látási viszonyok közötti hajózás elősegítésére, biztonságosabbá tételére, a Ti":árság az előbbihez hasonlóan "AjánIások"-at dolgozott ki a dunai hajók radarkészülékeinek főbb műszaki paramétereire vonatkozóan, amelyet a Bizottság 1971. évi - 87- -