A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: A Duna Bizottság hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenysége

1. A BELGRÁDI EGYEZMÉNY (KONVENCIÓ), A DUNA BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Rorr.án Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselői Belgrádban 1948. augusztus 18-án Egyezményt irtak alá. Az Egyezmény öt Fejezetet (47 cikket), I. és II. Mellékletet és Pótjegyzőkönyvet tartalmaz. Az I. Fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz. Rögziti többek között, hogy - "A Dunán való hajózás szabad és valamennyi állam állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára nyitva áll, ... az egyenjogúság elveinek biztositása mellett." - "A Duna menti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna-szakaszaikat ... hajózható állapotba

n tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a hajózás feltételeinek biztosítására és megjavításár

a szükségesek ... ". A II. Fejezet rendelkezései szerint Duna Bizottság létesül. A III. Fejezet tartalmazza a hajózás szabályozását. A IV. Fejezet tartalmazza a hajózás, biztosítására szolgáló kiadások fedezésének módozatait. Az V. Fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza. Az I. Melléklet: Ausztria felvétele a Duna Bizottságba. A II. Melléklet: A Gabcikovo-Gönyü közötti szakaszról rendelkezik, külön Folyami Igazgatóság felállitására vonatkozóan. A Pótjegyzőkönyvben hatályon kivül helyezik a Dunán való hajózásra vonatkozó, Párizsban 1921. évi július 23-án kelt Egyezményt. (A Nemzetközi Duna Bizottság - CID - megszűnése.) 2. A DUNA BIZOTTSÁG SZERVEZETE ÉS FŐBB FELADATAI A Duna Bizottság (Bizottság) a Duna menti országok képviselőiből alakult, akként, hogy mindegyik ország egy-egy képviselőt küld a Bizottságba. 1960-tól Ausztria is részt vesz a Bizottság munkájában és a Német Szövetségi Köztársaság Közlekedési Minisztériuma is küld megfigyelőt a Bizottságba. A Duna menti országok képviselői nagykövetek, a Bizottság tisztségviselőit, az elnököt, az alelnököt és a titkárt a képviselők választják, megbizatásuk háromévi időtartamra terjed. - 84 -