A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

EIBEN ENDRE: Az egyre bővülő felső-tiszai magyar–csehszlovák együttműködés az elmúlt 50 év során; új lehetőségeink

A jobbparton mai végleges méreteit 1970-72. között érte el a töltés, amikor a mértékadó 1888.évi max. árvízszint felett 1 m-rel, 4 m-es koronaszélességgel 1:3 vízoldali és 1:4 mentettoldali rézsűvel építették ki a védvonalat. Addig ott is a fiagyományos padkás keresztszelvény volt és nem volt teljes az 1 m-es magassági biztonság. Amint a következő •_olókból kiderül, 1888. óta a legjelentősebb árhullámok sem indokolták, hogy a töltéseket ennél tovább fejlesszék. Árhullám időpontja Megjegyzés 1888. március 900 751 1940. március-április 805 625 1941. február 758 jeges 1941. április-május 792 636 1964. április 850 666 1970. május 912 728 1974. június 848 665 1979. január 870 665 1979. február 855 674 Látható, hogy legjobban az 1970. májusi árvíz közelítette meg az addigi jégmentes maximumot (23 cm-rel), illetve az 1941. évi jeges árvíz Záhonynál 7 cm-rel meg is haladta azt, de a közös szakaszon már ez is alatta maradt. Nem változott lényegesen a töltések nyomvonala sem, egyedül a balparti töltés 65 és 66 tkm szelvényei között került sor 1940-ben a töltés áthelyezésére, mert a meder xáltozása olyan méreteket öltött, hogy már a partbiztosítás megépítésére nem maradt elegendő fiely. Folyószabályozás terén a Vásárlielyi-féle nagyvizi szabályozástól az 1930as évek végéig nem történt említésre méltó beavatkozás, a folyó szabadon alakította medrét. 1938-ban kezdődött az árvízvédelmi töltést veszélyeztető metíerszakaszok szabályozása. Elsőként Tiszabezdéd fiatárában került sor partvédőmű építésére. Ezt követte 1949-51. között a györöcskei partbiztosítás építése. Mindkét tielyen a töltés védelme érdekében kellett beavatkozni. Tekintve, tiogy a két partbiztosítás a teljes határszakasz rögzítését nem oldhatta meg, a meder tovább mozgott, egyre jobban eltorzult a vonalazása, ezért - tekintettel az országhatár állandóságára is - a két ország képvi- 61 -