A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

AMBRUS ZOLTÁN: Magyar–csehszlovák együttműködés az Ipoly vízgyűjtő vízgazdálkodásában, különös tekintettel a folyó szabályozására

A tervezett 12 db mederduzzasztó kereken 11 000 ha terület öntözését teszi lehetővé olymódon, hogy az öntözövíz szükség esetén a Ounáből, a Nagymarosi Vízlépcső duzzasztott teréből is átemelhető. A vízhasználatokat szolgáló mederduzzasztók építését jelenleg csak Csehszlovákia végzi, azzal a megkötéssel, hogy a ránk jutó költségek megtérítését követően a művek a magyar vízhasználatokat is kielégítik. 1975. óta az általános fejlesztési tanulmányban kimunkáltak alapján folynak a szabályozási munkák. Végrehajtásuk üteme és jellege azonban alapvetően megváltozott. Még magyar területen napjainkig kizárólag a Szécsény-pösténypusztai öblözet ármentesítését végezték el, tekintettel a szabályozás gyorsított ütemben történő elvégzésében mérsékeltebb érdekeltségünkre, valamint az erősen csökkent anyagi lehetőségeinkre, addig csehszlovák területen gyakorlatilag befejezték az ármentesítési munkákat. A szabályozási munkák költségeit a két állam érdekeltsége arányában viseli. A vízgazdálkodási együttműködés korántsem merül ki a folyószabályozási és fenntartási munkák koordinálásában és végrehajtásában. A két ország együttműködik az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezésben is. A védekezés összehangolásáról megállapodást írtak alá. A megállapodás meghatározza az együttműködés kereteit és feladatait. A védekezési tevékenységet saját területén mindkét állam illetékes szervezetei saját szabályzatuk szerint látják el. Haladéktalanul tájékoztatják egymást a határvizek vígyűjtójén lehullott nagyintenzitású csapadékról, a jelentősebb vízállás emelkedésekről, a kárelhárítási készültségek elrendeléséről, azok fokozatának változásairól, az aktuális vízállásokról, a várható és tényleges tetőzésekről, a jég megjelenéséről, mozgásáról, valamint a jégtorlaszok keletkezéséről, és minden olyan eseményről, amely a védekezés eredményességét befolyásolhatja. Árvízi készültség időszakában a kijelölt összekötők az összekapcsolt hírközlő hálózatok segítségével rendszeres kapcsolatot tartanak. - 44 -