A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOLLÁR FERENC: Magyar–csehszlovák együttműködés a Dunai Vízlépcsőrendszer tervezésében

Ezt hasonlították össze a GNV-vel. Az összehasonlítás azt eredményezte, hogy ugyanazon célok elérése esetén a GNV mintegy 25 %-kal olcsóbb, és nem teszi tönkre a szigetközi Duna ártéri flóráját és faunáját. A Duna, mint közös természeti forrás hasznosításának uj impulzust adott a "KGST tagállamok együttműködésének és a szocialista gazdaságok integrációja fejlesztésének és tökéletesítésének komplex programja", melyet a KGST XXV. ülésszakán Budapesten 1971-ben hagytak jóvá. A Magyar-Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság 1971. december 7-11i ülésén javasolta, hogy a határfolyók kérdéseivel foglalkozó kormánymeghatalmazottak ujitsák fel a dunai vizlépcsők közös épitésére vonatkozó előkészületek műszaki-gazdasági kérdéseiről folytatott konzultációkat. E konzultációk keretében a felek közösen módosították az 1967. évi közös beruházási programot és annak 1970. évi kiegészítését, és módosított formában véleményezésre és jóváhagyásra 1973. juniusában a két állam illetékes szerveihez előterjesztették. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányelnöksége az előterjesztett közös beruházási programot az 1974. január 24-i 25. sz. határozatával elfogadta. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 3056/1974. sz. határozatával jóváhagyta a GNV fejlesztési célját, és engedélyezte a beruházás előkészítését. Az elfogadott közös beruházási program alapján a felek megkezdték a közös egyezményes terv /KET/ kidolgozását. A KET elkészítéséhez a magyar és csehszlovák tervezők és beruházók először kidolgozták az "Egységes Tervezési Irányelveket" IETI/. Az ETI meghatározza, hogy az egyes szerkezeteket milyen _ 344 -