A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOLLÁR FERENC: Magyar–csehszlovák együttműködés a Dunai Vízlépcsőrendszer tervezésében

MAGYAR-CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS A DUNAI VÍZLÉPCSŐRENDSZER TERVEZÉSÉBEN Kollár Ferenc VIZITERV A Dunát és a környező területeket általában nagy természeti értéknek tekintik, melynek komplex hasznosítása minden dunamenti ország gazdasági fejlődésének érdeke. A Duna elsősorban hatalmas potenciális viz- és vízenergia forrás, nemzetközi viziut, mely közvetlenül nyolc dunamenti országot köt össze. Az összes vízgazdálkodási probléma /árviz és szivárgóviz elleni védelem, a környező területek talajvízszint szabályozása/ megoldása után, a környező területeken lehetővé válik az ipar,- a mező- és az erdőgazdaság további fejlesztése: a viziszállitás lehetőségeinek kihasználása, bekapcsolódva a Duna-Majna-Rajna viziuthálj zatba; az érintett területen az üdülés, vizisportolás, idegenforgalom fejlődése. A Magyar Népköztársaság /MNK/ és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság /CsSzSzK/ 1952. óta közösen vizsgálja a közös Dunaszakasz komplex hasznosításának lehetőségét. Az MNK és a CsSzSzK a Duna közös hasznosításáról szóló első egyezményt kormánybizottsági szinten 1952. augusztus 2-án kötötte, amikoris megegyeztek, hogy a közös szakasz alsó részét Nagymaros-Visegrád térségében közös folyami vízlépcsővel hasznosítják és a felső rész közös hasznosítására változatokat dolgoznak ki. A meginduló tervezés eredményeként több, mint 50 változat közös kidolgozására került sor. A vizsgált változatok a következőkben foglalhatók össze: _ 342 -