A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 vább fokozza a térség munkalehetőségeit. A védelmi létesítmények megépülésével további, 1000 ha-t meghaladó területen válik lehetővé a mező- és erdőgazdálkodás. A vízlépcsőrendszer építésével egyidejűleg -vízügyi ágazati beruházásként -megépül, illetve bővül többek között Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya és Oroszlány szennyvíztisztító telepe. A vízlépcsőrendszernek a környezetfejlesztésre gyakorolt hatása is pozitív. A Szigetközben a mellékágak szűrt, tiszta vízzel való feltöltése révén - a flóra és fauna megőrzésén túl - szabályozott fejlesztés indítható (természetvédelmi terület, idegenforgalom stb.) A Mosoni Duna vízpótlásával nagyobb sporthajózási lehetőség jön létre, víziélet bővítéséhez kedvezőbb feltételek alakulnak ki. Parti városaink védelmi biztonsága megerödösik, például Esztergomban a Prímássziget védetté válik, Visegrád belterülete 70 haral nő, ezt a Duna medrétől hódítják el. Természetes, hogy egy ilyen nagyszabású beavatkozás a közvélemény érdeklődését fölkelti. Az is természetes, hogy egyesekben aggályok is felmerülnek, azonban ezek döntő mértékben a hiányos tájékoztatásból erednek. A Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos különféle véleményeket egyértelművé tette az 1985 közepére elkészített Környezeti Hatástanulmány. Ennek a kétéves munkával összeállított tanulmánynak a koncepcióját az érintett tárcák képviselőiből létrehozott bizottság alakította ki. Ez a bizottság koordinálta a munkát és ellenőrizte az eredményeket. A vizsgálat során a tárcaközi bizottság irányításával az elmúlt évtizedek több száz tanulmánya közül választották ki a legátfogóbb 58-at, és készítettek el további 33 új tanulmányt. Mindezek műszaki, gazdasági, ökológiai, társadalmi stb. kölcsönhatásait is szintetizálva készült el az a kötet, ame- 328 -