A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 24 növekedéssel lehet számolni, amely kiegyenlíti a zsilipelésből származó menetidő-veszteségeket. A menetidőben ma számottevő csökkenést jelent az a körülmény, hogy a jelenlegi mederviszonyok miatt a géphajó a Nagymaros-Komárom közötti szakaszon továbbított nagyméretű karavánját a komárom-pozsonyi szakaszon a nagyobb sebesség és hajóútszűkületek miatt csak két fordulóban képes továbbítani. A vízlépcsőrendszer megépítése után a teljes karavánt megosztás nélkül lehet közlekedtetni. A vízsebesség csökkenésének további kedvező hatása a hajózásban a Pozsony-Komárom közötti szakaszon a teljesítményigény csökkenésében jelentkezik: rakománytonnára vonatkoztatva 0,5 LE-ről 0,2 LEre csökken. Jelenleg a Gönyú-Pozsony szakaszon az év legnagyobb részében az éjszakai hajózás csak egy irányban (felfelé menetben) lehetséges, lefelé menetben az éjszakai hajózás erősen korlátozott, ezért ezen a szakaszon ma napi 19 óra átlagos hajózási időt lehet figyelembe venni. A csatornázás utáni időszakban a nagymértékben megjavuló hajóút paraméterek és hajózási viszonyok következtében az egész- szakaszon napi 24 órás hajózási idővel számolhatunk. Az éjszakai lefelé meneti hajózás lehetősége éves átlagban mintegy 80 nap hasznos hajózási időalapnövekedést eredményez. A jég miatti téli kényszerállásszünet meghosszabbodása a hasznos időalapot csökkenti. Az elmúlt 25 év statisztikai adatainak alapján a téli hajózási kényszerszünet átlagos tartóssága a Pozsony-Komárom közötti szakaszon 13 nap, a Komárom-Nagymaros közötti szakaszon 20 nap volt. A csatornázás után a vízlépcsők térségében 34 nap téli kényszerál- 324 -