A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. ZÁKONYI JÁNOS főelőadása: SZERVEZETI KÉRDÉSEK – NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK AZ ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT VÍZGYŰJTŐK FEJLESZTÉSÉBEN

De bővültek ismereteink az olyan, számunkra talán merész és szokatlan módszerekről, mint amiket Finnország és Svédország a Határvíz! Bizottságban alkalmazott A Rajnán az árvizek elleni védekezésre, a vízszennyezés leküzdésére, a hidrológiai adatok cseréjére alkalmazott módszerek értékes ösztönzéseket nyújthatnak az alakulófélben lévő többoldalú együttműködésre a Duna. és a Tisza folyók parti államai között. Csak sajnálni lehet, hogy az Európai Gazdasági Közösség nem készített tanulmányt a vízszennyezés leküzdésére és a vízszennyezés által okozott károk megtérítésére alkalmazott módszerekről A következőkben rövid áttekintést adunk a finn- és svéd határvízi bizottságról 4 Az 1971 szeptember 16-án aláírt egyezmény 103 cikkből áll és tíz fejezetre oszlik A fejezetek címei a következők: 1 Általános rendelkezések / 8 cikk/ 2, Határvízi Bizottság /8 cikk/ 3 Vízilétesítmények, vízinunkák /22 cikk/ 4- A vízjogra vonatkozó speciális rendelkezések /4 cikk/ 5- Halászat /8 cikk/ 6. A vizek szennyezés elleni védelme /14 cikk/ 7- Kártalanítás /3 cikk/ 8. Eljárás /17 cikk/ 9, A felügyeletre vonatkozó rendelkezések; büntetőjogi felelősség; egyéb ügyek /13 cikk/ 10, Záró rendelkezések /6 cikk/. A Bizottság három-három tagból áll. A három közül egynek műszaki képesítése ven, a harmadik a határvizek vízviszonyainak alapos ismerője, akinek részére a megfelelő regionális szervezetek tesznek javaslatot A Bizottság fő feladata az, hogy irányítsa a határvizek rendszerének használatát, továbbá figyelje a vízviszonyokat A gyakorlatban a legfontosabb vízjogi engedélyek megadása vagy megtagadása E vonatkozásban a Bizottság kivételes nemzetközi testület, mert a finn határvizeken ugyanazt a funkciót látja el, mint az engedélyezést végző finn vízügyi bíróságok, döntéseinek ugyanolyan jogi ereje van, mint a vízügyi bíróságok határozatainak. - 31 -