A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 üzemeltetés terheit 50 H-ban a magyar fél, 50 %-ban a csehszlovák fél viseli, ugyanígy fele-fele arányban részesednek a vízlépcsőrendszer hasznaiból. A közösen megépült fő létesítmények a két ország oszthatatlan közös tulajdonát képezik majd. A hét fő létesítmény a következő: Dunakiliti Duzzasztómű, Dunakiliti-Hrusovi Tározó, üzemvízcsatorna (alvíz és felvízcsatorna), Gabcikovoi Vízlépcső, Üreg-Dunameder szabályozása, Duna-mederkotrás Palkovicovo (Szap) alatt, és a Nagymarosi Vízlépcső. (5. ábra) Részletesen foglalkozik a szerződés a vízgazdálkodási feladatokkal, köztük az árvízvédelem, a vízkivételek, vízminöségvédelem, mederfenntartás, a vízjogi engedélyezés és felügyelet kérdésével, a hajózásra vonatkozó előírásokkal, a temészeti környezet védelmével. Az államhatár változatlan marad. Az 1981-től egyre inkább jelentkező gazdasági jellegű gondok, a csehszlovák oldali alapozási feladatokban tapasztalható késedelmek szükségessé tették a beruházás megvalósítására vonatkozó ütemterv felülvizsgálatát. Ennek eredményeképpen az aláírók módosították a befejezési határidőt. Ezek szerint az Államközi Szerződést módosító, törvényerejű rendelettel kihirdetett jegyzőkönyv a Gabcikovoi Vízlépcső első gépegységeinek üzembehelyezését 1990-re, a Nagymarosi Vízlépcső első turbinájának párhuzamos kapcsolását 1993-ra, a beruházás teljes befejezését pedig 1994-95-re írja elő. A magyar-csehszlovák közös beruházásként megvalósuló Bős-Hagymarosi vízlépcsőrendszer, amely a Bősi (Gabcikovoi) Vízlépcsőből és a Nagymarosi Vízlépcsőből áll, egységes, elválaszthatatlan üzemelésű létesítményrendszert alkot. A Nagymarosi Vízlépcső 160 MW-os beépített teljesítőképességű folyamatos üzemű alaperőmúként, a 720 MW-os Bősi Vízerőmű csúcserőműként üzemel. A Bősi Vízlépcső, az üzemvízcsatorna és a Dunakiliti Tározó nagyobb része csehszlovák területen, a Dunakiliti Duzzasztómű, a tá- 315 -