A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén

Megállapíthatjuk tehát, hogy a nem egészen két hónapnyi adatok figyelemebevételével általában nincs szignifikáns kapcsolat a radarral mért és a földi állomások csapadékai között. Vizsgálataink további részében összegyűjtöttük azokat a csapadékmennyiségeket, amelyeknél a rendelkezésünkre álló teljes észlelési időben a radarral mért 12 órás csapadékösszeg elérte a lo mm-t /ri lo/. Ilyen csapadék az egyes állomásokon 616 esetben fotdult elő. A kapcsolatokat kifejező korrelációs tényezők a statisztikai paraméterek a 2. táblázatba

n találhatók. A korrelációs tényezők egyike sem különbözik a szignifikánsan O-tól /a kapcsolat 1985-höz képest is romlott/ vagyis a r.arr csapadékok esetébe

n a földi állomáson és a radarral mért csapadékértékek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsola

t. 2. táblázat Nv Szh Pg V Kb Bh N 11 8 6 16 13 lo R , o,36 0,11 -o,o9 o,o4 - o,19 -o,26 r 27,3 22,1 3O,3 23,2 13,8 18,4 C

r l6,o 9,6 21,6 17,3 3,4 6,5 r 18,5 5,1 9,6 9,4 7,o 6,2 19,1 5,5 12,8 lo ,2 8,o 6,1 A teljes észlelési idő alatt a Körösök vízgyűjtőjén összesen 27 esetben ill. helyen észleltek 2o mm-t elérő csapadékot 12 óra alatt radarral. A számszerű jellemzők: ri2o K = 27 r = 27,3 mm f = 18,5 mm R = -o,o3 /!/ Gf

= -^,0 n"" (5f

= ^9,1 fi®

1* 4. A CSAPADÉK ADATSOROK VALÓSZÍNŰSÉGI JELLEMZÉSE A vizsgálatot az 1985-ös adatok alapján végeztük, mivel a legrészletesebb adatok ekkorról álltak rendelkezésre. Vigyázót azért választottuk, mert itt a korrelációs tényező szignifi- 215 -