A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. ZÁKONYI JÁNOS főelőadása: SZERVEZETI KÉRDÉSEK – NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK AZ ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT VÍZGYŰJTŐK FEJLESZTÉSÉBEN

A KGST keretében jött létre a Tisza folyó és mellékfolyói­nak szennyezés elleni védelmét szolgáló többoldalú nemzet­közi szerződés a Tisza parti országai között, A KGST tagor­szágok kezdeményezésére dolgozták ki a Duna parti országa­inak a folyó vizének szennyezés elleni védelmére folyó együttműködésről szóló többoldalú nyilatkozatot. 16 A tőkés országok többoldalú gazdasági szervezetei kö­zül az Európai Közösség említendő meg, melynek fő szervei az Európa Parlament, az Európa Tanács, a Miniszterek Bizottsága, az -IMrópa Beruházási Bank és a Közösség Titkársága A vízgazdálkodás kérdései 1967-től kezdve állanak a szer­vezet érdeklődésének homlokterében, amikor az Európa Tanács elfogadta az u n Európai Vízügyi Chartát Ez az okmány vol­taképpen nyilatkozat, mely a Közösség országainak közös víz­gazdálkodáspolitikai elveit tartalmazza Igen jelentősek a vizek tisztántartásával, a vizek szennyezésének leküzdésével kapcsolatos intézkedések, ideértve a határon át terjedő víz­szennyezéssel okozott károk megtérítésének kérdését is A Rajna folyó parti országainak a folyó szennyezésének leküzdésére létrejött szerződésekről és bizottságokról a 8 sz ?ü gelék ad tájékoztatást. Az Európa Közösség vízgazdálkodáspolitikájának, a vizek minőségének védelmét célzó gyakorlati intézkedéseknek a kö­zelebbi megismerése külön időszerűséget nyer azáltal, hogy Magyarországnak a Közösséggel való kapcsolatai rendezés alatt állanak. A Rajna folyó vizének védelme érdekében folyó együtt­működés részleteinek megismerése tanulságos ösztönzésekkel szolgálhat a Tisza és a Duna folyón épphogy megkezdődött együttműködés gyakorlati megvalósítására. - 19 -

Next

/
Thumbnails
Contents