A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

maállomás létesült. A jugoszláv szakértők jelenleg azt vizsgálják, hogy a magyar területre kidolgozott jégelőrejelzési módszer alkalmazható-6 jugoszláv területen. 3. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS 3.1. Az együttműködés fejlődése Az Egyezmény megkötése után létrehozott Bizottság az elmúlt 30 évet meghaladó időszakban jelentős tevékenységet fejtett ki a vízgazdálkodás minden területén. A több évtizedes bizottsági munka során a hivatalos kapcsolatokon túl szakmai baráti kapcsolatok is fejlődtek, amelyek jelentősen elősegítették szakcikkek kölcsönös megjelentetését, az együttműködést. A Bizottság munkája során a Duna szabályozásával és a jégvédekezéssel kapcsolatban az alábbi fontosabb határozatokat hozta: 1956: a jeges árvíz alatt a szakmai kapcsolatot felveszik, 1957: kijelölik a közösérdekű folyószakaszt és rögzítik a! jég elleni együttes védekezés alapelveit, 1963: két magyar jégtörő hajó első ízben vonul munkavégzésre a közösérdekű jugoszláv Duna-szakaszra, 1965: határozatot hoz, hogy minden évben közösen bejárják a Duna Dunaföldvár-Vukovár közötti szakaszát, 1972: határozatot hoz a közösérdekű Duna-szakasz 1961-62ben készített általános szabályozási tervének korsz rűsítésére, 1976: ideiglenesen jóváhagyja a jégvédekezés közös irányelveit , 1980: jóváhagyja az 1560-1330 fkm közötti Duna-szakasz koncepciótervét, _ 174 -