A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

A XX. század elején a szabályozási munkák lassú ütemben folytak. A szabályozási művek nem kellő kiépítettsége és a hidrometeorológiai elemek kedvezőtlen összeesése idézte elő többek között az 1956. évi katasztrófális jeges árvizet. Az 1956. évi jeges árvizet és az 1965. évi nagy dunai árvizet követően intenzív szabályozási munka kezdődött. A közösérdekű szakaszra az elmúlt három évtizedben három alkalommal készült közös szabályozási terv, mégis jelenleg a magyar folyószakaszon középvizi, a jugoszláv folyószakaszon kisvizi szabályozás folyik. Ebből eredően magyar területen mintegy 1,0 - 1,7 m-rel magasabb szintre épülnek a szabályozási művek. Az eltérő kiépítési szint miatt a határ mentén átmeneti szakasz alakult ki, ezért állandó feladat a megépüllt ;haránt- és hosszirányú művek hatásvizsaálata. A két ország szakértői évente rendszeresen bejárják a közösérdekű Duna-szakaszt, ahol kölcsönösen tájékoztatják egymást a mederváltozásokról, az elvégzett és a tervezett szabályozási munkákról. Az elvégzett szabályozási munkák hatására javultak a lefolyási és a kanyarulati viszonyok, ezzel együtt a jéglevonulás feltételei. Csökkent a jeges árvíz veszélye. A VITUKI 1981. és 1984. évi vizsgálatai alapján lehetőség nyílt a jégmegál,lás szempontjából egyik legveszélyesebb Mohács alatti határmenti Duna-szakasz átfogó szabályozására. A szabályozási munka 1986-ban kezdődött, jelenleg is folyamatban van, és előreláthatólag a VIII. ötéves terv végére fejeződik be. I A mederátvágások során keletkezett mellékágak mentén nagy értékű ártéri erdő és sajátos élővilág alakult ki. A mellék'ágak természetes feliszapolódása miatt ez az élővilág veszé_ 171 -