A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DOMOKOS MIKLÓS–SASS JENŐ: A Duna-medence részvízgyűjtőinek és ország-területrészeinek sokévi átlagos vízmérlegei

dára utal, amelynek felszini vizei a Szovjetunió területéről Csehszlovákiába folynak le.) 2.3. A területnagyságok meghatározása A fenti természetes és politikai vizmérlegelési egységek és részegységek területnagyságainak a meghatározásakor az 1:2.000.000 méretarányú térképekről planimetrálással nyert értékekből indultunk ki. Ezeket azután ügy korrigáltuk, hogy - mind a 47 részvizgyüjtő, mind pedig a 12 országrész területnagyságának összege a Duna-medence nemzetközileg nyilvántar2 tott területével (A

D=817.000 km ) legyen egyenlő, - a (csaknem) teljes egészében a Duna-medencében elhelyezkedő három ország (A,H,R0) területe összhangban legyen a hivatalos értékekkel [3]. A planimetrálással kapott "nyers" értékek szükséges korrekciója Ausztria esetében -0,5 %, Magyarország esetében -4,2 %, Románia esetében -2,6 %, a többi 9 állam esetében egységesen + 2,7 % és az egész Duna-medencében átlagosan +2,5 % volt. Az igy kapott korrigált A^, illetve A^

D területértékek az I. tábláza

t (5) oszlopában, illetve a II. tábláza

t (5) oszlopában találhatók. 3. SOKÉVI ÁTLAGOS VÍZMÉRLEGEK 3.1. Alapegyenlet Valamennyi mérlegelési egység (részvizgyüjtő vagy ország-területrész) vízmérlegét a következő alakban állítottuk fel: P = E + R, mm.a1 (1) ahol P - a mérlegelési egységre eső csapadék E - a mérlegelési egységről elpárolgó vízmennyiség R - a mérlegelési egységről lefolyó vízmennyiség, vagyis az egységet a zárószelvényen keresztül elhagyó vízmennyiség és a vizrajzilag fölötte lévő szomszédos vizgyüjtőkről belépő vízmennyiségek különbsége. Mindhárom vízmérleg-elemet mm-a--*- mértékegyságben, vagyis a mér- 154 -