A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ÁBRAHÁM MARGIT: A vízminőségvédelem helyzete, feladatai és távlatai a magyar–osztrák határvizeken

1. A MAGYAR-OSZTRÁK VÍZGAZDÁLKODÁSI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE Az első világháború után kialakított határok az 1073-ban gyűri székhellyel szervezett Rábaszabályozó Társulat érdekeltségi területét két részre osztották. Osztrák területre jutott a Fertő tó 4/5-e és a Fertó-zug, Hanság egy része is. Mindkét ország számára e területek vizügyi létesítményeinek fenntartása és üzemeltetése a megosztottság ellenére elengedhetetlen volt. A közös vizi létesítményekkel kapcsolatos eljárást a két állam között létrejött 1527 évi bécsi Egyezmény szabályozta. Az egyezraényoöl adódó feladatok /közös érdekű vizilétcsitmények meghatározása, Ausztria érdekeit is szolgáló fenntartási munkák megállapítása stb./ végrehajtására 1929-ben Kormány Bizottságot hoztak létre. Ez a Bizottság 1945-ig működött. A második világháború után 10 évvel, 1956 áprilisában irták alá a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti Vizügyi Egyezményt, ami 1959-uun került ratifikálásra. Az 1956-os Egyezmény az 1927 évi megállapodáshoz képest bizonyos területeken az együttműködést kiterjesztette. Pl. lerögzíti, hogy a határvizek szennyezéstől való megóvása érdekében a szerződő Felek törekednek arra, hogy a gyárak, bányák,\iparvállalatok és hasonló üzemek /alamint települések szennyvizét a határvizekbe csak megfelelő tisztítás után vezetik.A két ország közötti megállapodás keretszerződés. Az államszerződés megkötésének időszakában a maihoz hasofiló színvonalú vizrainőségvédelmi tevékenység egyik országban sem volt, ebbúl eredően a közös munka megindulásakor konkrét előírásokat, teendőket nóg ner.i fogalmaztak meg. A feladatok meghatározására, a végrehajtás irányitására alakították meg a Magyar-Osztrák Vizügyi Oizottságot. 2. A VIZHIÍiüSÉGVÉOELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE 2.1 A közös vizminüscnellen-jrzús ;:ezügto A ; iagyar-üsztrák Vizügyi Gizottság a 6Q-as évek második felében kezdett a Fertő tó hitírometsorológiai, hídrokémiai kérdéseivel behatóan foglalkozni . A Fertő tó a zárt, sztyepp tavak legnagyobb és egyben legnyugatibb tagja. - 142 -