A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

POLGÁR LÁSZLÓ: Magyar–román határvízi együttműködés

MAGYAR-ROMÁN HATÁRVIZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Polgár László Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Összefoglalás Az elsó világháború után egy francia bizottság vezetésével felek létrehozták a magyar-román általános vízügyi egyezményt. Az ál­talános egyezményről felvett jegyzökönyvet a két állam megbí­zottja 1924. április 14-én írta alá Bukarestben. A Magyar-Román Állandó vízügyi Műszaki Bizottság elöször 1925. június 23-án űlt össze Nagykárolyban. A bizottság ezt követően általában évente találkozott, felváltva a két állam területén. Kisebb megszakításokkal, az együttműködés gyakorlati végrehajtá­sa azóta is az így kialakult módszeren alapszik. Alapvető ellentmondás és az együttműködés teljes időszakára meg­határozó az az ismert román álláspont, hogy a határ által át­metszett vízfolyások román területen lévő szakaszán a vízhoza­mok feletti korlátlan rendelkezést a román állam szuverenitásá­ból következő jognak tekintik, s nem vállalnak kötelezettséget a vízhozamok egy részének a határon való átbocsátására. Feltét­lenül rendezendő kérdésnek csak a káros nagyvízek elleni véde­kezésben való megállapodást tartják, és a magyar fél kötelezett­ségének tekintik a román területen keletkezett nagyvízek fogadá­sát és akadálytalan levezetését. A magyar álláspont ezzel szemben, mindkét állam kölcsönös érde­keit, szuverenitását, természetföldrajzi viszonyait, valamint a határvizek víhozamainak megosztásával kapcsolatosan a nemzetkö­zi gyakorlatban kifejezésre jutó általános elveket figyelembe veszi. - lol -

Next

/
Thumbnails
Contents