A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Regionális vízművek (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

REGIONÁLIS VÍZMŰVEK - A regionális vízellátó rendszerek kutatása, tervezése - JENEY TIVADAR–KECSKÉS ISTVÁN: Balatoni regionális vízellátó rendszerek tervezése, kialakulása, az üzemeltető szervezet ismertetése és az üzemeltető sajátos feladatai

A Balatoni Regionális Vízellátó Rendszerek kialakítását megalapozó tanulmányt a VIZITüRV a Vízügyi Beruházási Igazgatóság megbízásából 1966-ban készítette el "Balaton vidéki regionális vízellátási tanulmány líyirád -Izama jori bányavíz hasznosításával" címmel. A fő vízadó bázisként - mint a címben is szerepel - a Hyirád - - Izamajori ba^JÍ-.Dányáfc aktív vízvédelme t><51 származó víz lett figyeiembevéve. E víz ivóvíz minőségű karsztvíz, uasznos-itasa előtt leiBzml vizxoxytmokba Került kivezetésre, az aktív vízvédelem uagymélységu vízaknaiion jceresztux törtem*, búvárszivattyúé kieme léssel, melyek kiképzése biztosítja, hogy az ivóvízteruelés a bányászat befejezése után is lehetséges legyen. Az üzemeltetésről ehhez az ivóvíz-felhasználónak kell aajd gondoskodni. E tanulmány szerint a Balatoni Regionális Vízellátó Rendszerek a Balaton-parti településeken kivül Hévizet, Ta polcát, Sümeget és néhány logikusan kapcsolódó, a főve zetéktől nem messze esö települést kívánt bevonni a vizel látásba. A vízellátás megoldására négy változatot dolgozott ki a tanulmányterv, melyek vázlatát az l.sz. ábra tartalmazza. Az "A" változatna! az elképzelés az volt,hogy - a meglévő vízmüvek kapacitásának megtartása mellett - egyetlen nagy vízbázisra támaszkodik az egész rendszer: Nyirádi bánya víz kitermelésére.A déli partra a víz a Balaton-fenékre fektetett 2 db NÁ 700-as vezetéken keresztül jutott volna el. - 113 -