A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Regionális vízművek (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

REGIONÁLIS VÍZMŰVEK - Környei László főelőadása: A REGIONÁLIS VÍZMŰVEK KUTATÁSA, TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE

több 10 ezer n?/ú nagyságrendű is lehet. (Pl. Szolnok, Szeged stb. körzetében). Ma a regionális vízmüveket nagyrészt az OVH ielügyelete alatti regionális vizmü vállalatok üzemeltetik, de több ilyen vízmüvet megyei vizmü vállalat üzemeltet. Regionális vízmüvek vizbeszerzésénél előálló kérdések A regionális vízmüvek nagy területre kiterjedően, távolsági fővezetékeken keresztül látnak el milliós l3kosszámu országrészeket, és itt ipartelepek ivóvizminőségü vízigényét is biztosítják. A vizbeszerzés felszín alatti viz esetén főleg parti szűrésű vízmüvekkel, egyes esetekben - így a Dunántúl karsztvidék területén - a bányászat következtében kiépített preventív vizbeszerző helyekről történik. Más esetekben felszíni vizbeszerzést kellett alkalmazni, ez utóbbi rendszer követelte meg hazánkban először mesterséges, domb- illetve alacsony hegyvidéki völgyzárógátas tározók létesítését. A Bükk-Mátra hegység térségében több helyen ilyen mesterséges völgyzárőgátas tározó létesült, a hazai adottságok miatt olyan területekre, ahol maximálisan 20-25 m magas gátak építhetők, a tározott víz térfogata 0,3-5,5 millió m'

5 között biztosítható. A völgyzárógátak tengerszint feletti magassága hazánkban olyan éghajlati, mezőgazdasági, települési tájakon létesülhet, ahol a vízgyűjtő területen intenzív szántóföldi-erdőgazdálkodási üzemelés folyik. A tározott vizek védelmének kialakításakor így komoly nehézségek jelentkeznek. Egyes esetekben biztosítani kell művelési ág változásokat, az erdőgazdaságon belül a lombhullató fák helyett a tározók környékén tűlevelű fákat kell ültetni, ez utóbbiak a vízben káros íz- és szaghatásokat nem okoznak. Éghajlati adottságaink miatt a tározókban az aránylag alacsony vízmélység mellett is vízrétegződés áll elő, különböző évszakokban más és más mélységű rétegeknél várható jő, kedvező vízminőséget adó vízbeszerzés. Fokozottan kell biztosítani így a különböző magasságokból, illetve mélységből történő vízkivételt, ezt persze szükségessé teszi a tározók vízmélységében előállott különbözőség is az árvízi, illetve kisvízi időszakoknak megfelelően. Az 50-es években hazánkban alig volt felszíni vizet kezelő ivővizmü, irodalmi adatokbői, illetve a közeli szomszédos országok tapasztalatainak felhasználásával, elsősorban csehszlovákiai és NDK hasonló vízmüvek tanulmányozásával alakítottuk ki vízkivételi müveket és az ezekhez tartozó ivóvizkezelő telepeket. A