A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - DR. UJFALUDI LÁSZLÓ: A transzportjelenségek leírása az irreverzibilis termodinamika segítségével

azonban folytonosan változik a (12) egyenletben a D^ és a v pórussebesség /az utóbbi változását a (3) egyenletben P szereplő K-tényezőn keresztül lehet figyelembevenni/. A folyamat modellezéséhez tehát a (3), (11) , (12) és (13) egyenleteket szimultán módon kell megoldani. A problémák harmadik csoportja a fizikai és kémiai változások által a rendszerben végbemenő makroszkópikus átalakulások következtében lép fel. Ennek tipikus esete a szuffózió és a kolmatáció, amelyek mindegyike a talajszemcsék mozgásának következménye. A szuffózió következtében nő, a kolmatáció következtében csökken a közeg áteresztőképessége. A kolmatációhoz hasonló folyamat játszódhat le akkor, amikor adszorpció révén történő akkumuláció, kémiai csapadék, vagy biológiai üledék jön létre a porózus közeg szemcséi között. Ezek hatására lecsökken a pórusok mérete /esetleg teljesen megszűnnek a pórusok/, és az áramlási jellemzők jelentősen megváltozhatnak. A fenti példákkal korántsem merítettük ki a HGK—folyamatok modellezésével kapcsolatos összes problémát. Azt azonban talán sikerült érzékeltetni, hogy a HGK-rendszerek igen bonyolult rendszerek és kielégitő modellezésük csak akkor remélhető, ha az összes rendszer- és folyamat-jellemzőt maradéktalanul számításba vesszük. Végül illusztrációképpen álljon itt egy példa, amelyet az UNESCO /1980/ összefoglaló tanulmányából idézünk. Adott egy talajviztér, amelyben vizszintes áramlás hatására nem-konzervativ szennyezőanyag-transzport indul az 1.-től a 2. szelvény felé /3.a. ábra

/. A terjedés közben konvektiv diffúzió, adszorpció és lebomlás /radioaktiv, vagy biológiai/ megy végbe. Ezek eredményeképpen a 2. szelvényben a koncentráció időbeli változása a 3.b. ábr

a (4)-jelű görbéje szerint megy végbe. Ha a lebomlást, az adszorpciót ill. a diffúziót figyelmen kivül hagyjuk a koncentráció-idősor sorrendben a (3), (2) ill. az (1) görbe szerint alakul. Vagyis elegendő egyetlen folyamat figyelmen kivül hagyása ahhoz, hogy előrejelzésünk teljesen irreális legyen. - 712 -