A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - SZLABÓCZKY PÁL–TÓTH ISTVÁN: Ipari környezet vízszennyező hatása

hogy a szivárgási ut mentán /pernye, meddő, homokréteg/ egységesen 5.10~

Sn/s a szivárgási tényező és a pernyekazettától a vizaükutakig egyenletes vizszintesés alakul ki. Az elérési icőket három hidraulikai állapotnál számitottuk kis - 1565-ös tényleges állapot - 1990-es várható állapot - víztelenítés után várható Példaként az 19fa5-ös állapotnál adódó elérési időket a 2. 5~ ,tábláz?tb;n közöljü

k. P"i?'PT5 Ti VÍZMINŐSÉGI VIZSGÁLATOK Az összegyűjtött zagy és vizminöségi adatokat öt csoportba osztottuk a szennyező forrástól való távolság szerint. 3gy-egy csoportba 4-5 minta esett, ezek átlagát képeztük a kiértékelés során. A toxikus nyomelemek nem voltak kimutathatók a vízmintákban, ezek a pernyében is minimális mennyiségben fordultak elő. A lényegesebb vízkémiai komponenseket a 3-táblázatban fo

glaltuk össz

e. A vezetőképességnél, össz.keménységnél, össz.só, Ga, Cl, SO^ -tartalomnál figyelhető meg tendenciaszerű változás. A felsorolt komponenseknél a pernyekazettától távolodva határozott csökkenő tendencia figyelhető meg, pedig a mintavételi helyek a kazettáktól osak néhány 100 m, esetleg 1-2 km távolságra voltak. A csökkenés mértékét a 4.ábrán láthat

ó vizkémiai diagram is mutatja. A távolabbi vizmükutaknál további csökkenés tapasztalható. Hidraulikai és vizkémiai vizsgálataink arra a következtetésre jutottunk, hogy az erőmüvi pernyekazetták miatt regionális vízminőség rontó hatás nem mutatható ki. - 698 -