A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - SZLABÓCZKY PÁL–TÓTH ISTVÁN: Ipari környezet vízszennyező hatása

gyűli:: össze. A szennyviztó vize még igen rossz minőségű, általában 10-50 jó-os javulás található az egyes komponenseknél. - a szennyviztótól kb. 10 m-re mélyült e^y 7o,5 m aély kutatófúrás , melynek szinte minden komponense mejhaladjc -z lvóvizminőségi szabványban rögzitett tűrhető értékei. - az élővizfolyások a szennyviztó alatt erősen szennyezettek, különösen feltűnő ez, ha megnézzük t. szennyviztó feletti szakaszok vízminőségét. - az ásott kutak vizében a Salakhegy környékén /I km körzetben/ kimutatható a szennyeződés. - az acélgyári vizmükutak, melyek s Salakheg;' 1 km-es körzetében találhatók 300-500 m talpmélységnek és az egger.burgi homokkőben vannak szürőzve. Ezek vízminősége a rutinkomponensekre nézve megfelelő, de a nehézfémek itt is kimutathatók /pl.Pb= 0,1 mg/l, Hg= 0,46 yLc/!/• ' összefoglalóan megállapítható, hogy legerősebb a szennyeződés az élővizfolyásokban. Kimutatható a Salckhe^ről elszivárgó páclé hatása a talajvízben és kisebb uértékben a rétegvízben is. HIHUJLIKAI SZÁÍIIi'ÁSOK Hidraulikai számításaink alapját u talaj- és r-étegvizazintek, geodéziai felmérések Ó3 hidrogeológiai adatok adták. Célja a viz és ezzel együtt a szennyező anyagok tér-és időbeli terjedésének meghatározása. A szivárgási tényezők szakirodalmi adatok alapján a következők: - salakban k= 1 m/d /szemszerkezet alapján/, - törmelékes, agyagos homok fedőben k= 0,1-1,0 m/d, - homokkőben k= 0,1 - 1 m/d. /I./ - 695 -