A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A védőidom kialakítása - NAGY ANDRÁS–RÉVI GÉZA: A medgyesbodzási vízműtelep védőidomának számítása
A vizkémiai méréseket ugy igyekeztünk ütemesni, hogy az egy év alatt bekövetkező vizminőségi változásokat jól tudjuk követni, de azért az észszerüség határain belül maradjunk, mert a nagyszámú mintavétel és az elemzés meglehetősen költséges. E szempontok figyelembevételével a szennyeződésekre legérzékenyebb talajvizkutakból havonta, a sekélyebb rétegvizkutakbél negyedévente, a mélyebb rétegvizkutakból félévente, ill. egyszer vettünk mintát. A munka keretében normál kémiai, peszticid, toxikus és tricium vizsgálatok készültek. A teljesebb vizkémiai értékelés érdekében a korábbi, nem e munka keretében készült vizminőségi eredményeket is felhasználtuk. A legsekélyebb talajviz-rétegre jellemző, hogy a legtöbb komponens mennyisége széles határok között mozog, jelezve, hogy ennek a rétegnek a minősége legérzékenyebb a vízjárásokra, a természetes és mesterséges hatásokra. Valamennyi talajvizkutnál észlelhetők voltak évszakos vizminőségi változások. Ezek szoros összefüggésben vannak a beszivárgással. A rétegvizkutakbél történő intenziv termelés hatására a vízminőségben is jelentkeztek bizonyos változások. Ez a pH értékének növekedésében volt megfigyelhető. Az ammónia tartalom a felszin felé növekszik, és a vizsgált egy év alatt szinte minden kútban emelkedett. A peszticid vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a megengedett határértéket meg sem közelítik a mért értékek. Tríciumot egyetlen rétegvizkutban sem lehetett kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a rétegvizkutakban 3o évnél fiatalabb viz nem jutott be. Irodalom ,-j egyzék 1. Deák J. - TTarv A. : A Maros hordalékkúp rétegvizeinek hidraulikai és vizminőségi vizsgálata VITUKI témajelentés, 1983. - 681 -
