A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A védőidom kialakítása - NAGY ANDRÁS–RÉVI GÉZA: A medgyesbodzási vízműtelep védőidomának számítása

A fenti összefüggés a horizontális és vertikális szivárgási idő számitására egyaránt alkalmas. Horizontális szivárgási idő számitása esetén a vizadó réteg szivárgási tényezőjét, vertikális szivárgási idő számitása esetén a fedőképződmények vertikális szivárgási tényezőjét kell figyelembe venni. Az áramkép ismeretéhen először az I. vizadó szinthez tartozó felszini védőterület határát jelöltük ki. A számitások során az 5o éves elérési időhöz tartozó határt adtuk meg /a rétegbeli védőterületek számításánál is ezt az időt tekintettük a vizmü várható üzemidejének/. A vertikális szivárgást is figyelembevéve az elérési időt a következőképpen adhatjuk'meg: Az 5o éves védőterületi határ kijelöléséhez tehát az áramvonalak mentén haladva számitani kell az adott pontban a vertikális szivárgási időt, majd az abból a pontból a termelés helyéig szükséges horizontális szivárgási időt. Ahol ennek a kettőnek az összege 5o év, az a pont a védőterület határa. A felszini védőterület számitott határát a 2. 'br£c mutatjuk be. A rétegbeli védőterületek számitása hasonló módon történik, csak a vertikális szivárgási időt nem kell figyelembe venni. A rétegenként számitott határokat szintén a 2. ábrán közöljük. Látható, hogy a vizmü kapacitásának maximális kihasználása mellett /a depressziószámitásokat erre az üzemállapotra végeztük/ a felszini védőterület a mintegy 1,5 km-es környezetét érinti. A rétegbeli védőterületek határai pedig 3-4 km-re húzódnak. A vizminőségi vizsgálat célja volt, hogj a v-arható védőterületen belül vizsgáljuk a termelés hatására bekövetkező változásokat. Komolyabb felszini eredetű változást természetesen nem vártunk, de az itt szerzett adatok a későbbi rendszeres vizminőségi észlelésnél alapul szolgálhatnak. - 679 -