A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A rétegvíz védelme - LIEBE PÁL: Felszín alatti vizeinek regionális nyomáscsökkenése

A nyomáscsökkenés egyenletes és nagy területeken hasonló trenddel jelentkezik /6. ábra/

. A nyomáscsökkenés mértéke a mélységgel általában növekszik. A hévistárolók nyomáscsök kenésére többnyire csak a termelőkutak kutvizsgálataitól van információnk /7. ábra/

. A pliocén hévíztárolókban már 1-2 bar /lo-2o m vizoszlop/ nyomáscsökkenés tapasztalható átlagosan, de a vizkivételi centrumok környékén /Szeged, Hajdúszoboszló, Debrecen/ eléri az 5 bar-t is. A nyomáscsökkenés oka egyértelműen a rétegvizek növekvő kitermelése. Az Alföld medenceüledékeiből jelenleg mintegy looo m^/min /közel 1,5 millió m^/d/ vízmennyiséget termelnek ki, s a víztermelés növekedése az utóbbi években kb. évi 5 Sá volt. Nagy problémát okoz, hogy a rétegviz-és hcvíztermelésnek csak egy részét lehet pontosan meghatározni, egy részénél - elsősorban a mezőgazdasági vízhasználatoknál - kénytelenek vagyunk becsiésekre hagyatkozni. Vizsgálataink szerint az ivóvizadó rétegeknél a tárolt készletcsökkenésből származó rész aránya a kitermelt vízmennyiségen belül lo % körüli /4/, a mélyebb hévizadókr.-ll viszont az 5o Jó-ot is meghaladja, sőt az alsó-felső pannor. határ közelében egyes rétegek víztermelése kizárólag túrolt készletből származik /5/. A tárolt készletváltozás 3 eddig összesen mintegy 2 km -re becsülhető, ami az erir.o tett 3o ezer km -es területen o,o7 m fajlagos értőket jelent, ami részben a rétegek és a tárolt viz rugalmas, alakváltozásából, részben konszolidációból ered. A kitermelt viz nagyobb része az Alföld magasabban fekvő homokos területein a mélybe szivárgó, s eredetileg az Alföld középe." területein felszivárgó viz /2/, aminek mennyiségét 7oo m^/min /kb. 1 millió m

3/d/ értékűre becsülhetjük /3/, vagyis a kitermelés meghaladja a természetes állapotban áramló készletet. Sz ugy volt elérhető, hogy az Alföld mélyebben fekvő területein is nagyrészt me szűnt a vizadó rétegek pozitiv nyomásállapota, a negativ nyomdsállapotu területeken pedig növekedett a talajvízszint és a rétegvizszint különbsége, s igy a felszini eredetű és talajvizekből történő leszivárgás az eredeti leszivárgási - 645 -