A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. SZOLNOKY CSABA: A Paksi Atomerőmű dunai hőterhelésének aktuális kérdéseiről

I is fokozott figyelemmel szükséges kisérni a növekvő hő­terhelést, hiszen a Duna előre pontosan nem ismert ala p­vizminőség e ilyen szempontból meghatározó lehet, oz is befolyásolhatja azt a határt, ameddig a jelenlegi, gya­korlatilag korlátozás nélküli frissvizhütés fenntartha­tó. E határ felett a növekvő hütővizigény és a vizminő­ségvédelem összhangja már szabályozást tesz szükségessé. A szabályozás - más országok gyakorlatához hasonlóan ­nálunk is várhatóan hőmérsékleti korláto k megállapítá­sával történik. A vonatkozó hidrobiológiái kutatások szerint elsősorban a hűtővízzel együtt mozgó, és igy a hűtőrendszeren áthaladó planktonszervezetek, valamint a melegvizcsóva terének iszapjában élő mikroorganizmu­sokat kell védeni. Az eredményeket összegezve [l8] úgy tűnik, hogy: _ - a melegvizbovezetés után a folyóban tartósa n fennálló tmax ~ 3 0 ° C -*­esz a legnagyobb hőmérsékle t határa, - yjt^^ít. 15 °C körül várható a megengedett hőfoklépcs ű « a folyó alaphőmérsékletéhez képest, tartós üzemben, esetleg évszakonként változó értékkel, - nem zárható ki ezen kivül a hűtővízzel együtt mozgó mikroszervezeteket érő mechanikai hatáso k csökkentésé­re irányuló törekvés sem. A szabályozás .jellegének és mértékének előrebecsléséhez a hidrobiológiái követelmények fentiek szerinti valószí­nűsítéséből kiindulva, az Atomerőmű jelenlegi és a táv­lati bővítés során előálló viz-és időjárási, valamint üzemi köf-ülmónyek nagyszámú összeeséséből a 2. tábl á­zatba n vázolt mértékadó üzemállapotok választhatók [19]: A " nyár i" és' őszi " állapot a mintegy 50 évenként egy­szer előforduló nyári dunai vizhőmérsékleti maximum, ill. a rendszerint ősszel bekövetkező dunai kisviz eddig is feltétlenül mértékadónak tekintett és vizsgált esetét - 51 -

Next

/
Thumbnails
Contents